A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések
A Balaton nivófel iilete s azon a nehézség változásai. 27 Boglárnál léptünk a jégre Szándékunk volt a Balatonon Révfülöp irányában áthatolni E kísérletünk az eszköz drótjának véletlen leszakadásából származó késedelem miatt, a közben beállott enyhébb időjárás és a jégnek megbízhatatlansága folytán meghiúsult. E helyett a part közelében Boglártól Fonyódig és tovább Balaton-Berény felé haladtunk észleléseinkkel. Újra a déli szél volt az, a mely a jégen végzett munkának már február 14-ikén véget vetett, s mely ezúttal fenyegetően intett a távozásra. A déli szél ugyanis nyomásával egy a part közelében Berénytől majdnem Boglárig húzódó repedés mentén elszakította a jeget s az óriás jégtáblát az északi, már jégtől ment partra tolta át. Állomásunkat szerencsére e repedés és a part között állítottuk fel, de nagy volt ijedelmünk, mikor az elúszó jégtáblán mágneses megfigyelései által visszatartott dr. STEINER LAJOS társunkat segédkező embereivel a víz szélén eredménytelenül partot keresni láttuk. Már sötétedett, mikor őt és társait egy, a szomszédos nádas rejtekéből előhúzott lélekvesztőn több sikertelen kísérlet után, a mind messzebbre távozó jégtábláról biztos partra szállíthattuk. Másnap még a parton végeztünk egy megfigyelést és haza kellett térnünk. Az észlelések menete általában a következő volt. Reggel összecsomagolva eszközeinket, a már előre kijelölt következő állomásra, egy-két kilométer távolságra hurczolkodtunk. Az állomások kijelölése a parttól lánczczal lemért távolságok és 1 :75000 térképben jól definiált pontok (templomtornyok, háromszögelési jelek stb.) irányszögleteinek meghatározása által történt. Ez adatoknak megfelelőleg, az állomásokat a térképbe berajzoltuk, s abból azok geográfiái hosszúságát és szélességét megállapítottuk. Az új állomásra megérkezvén, a házikók megerősítése után az eszköz függélyes felállítására s a mágneses meridiánba való irányítására került a sor, magát az észlelést azonban csak naplemente után kezdettük el s éjjelen át napkeltéig folytattuk. 1903-iki tartózkodásunk alkalmával, nappal mágneses megfigyelésekkel voltunk elfoglalva. Részletesebben kell itt megemlékeznünk még egy, az észlelésekhez tartozó feladatról, melynek teljesítése a jég hátán csak kivételesen volt szükséges, a mely azonban az elérendő eredmények jelentősége szempontjából nagyfontosságú. A valamely állomáson végzett mérési sorozatok a nehézség változásait meghatározó adatoknak oly helyi értékét adják, mely szigorúan véve a függőszerkezet súlypontjának helyére vonatkozik. Az ilyen helyi értékek általában még nem elégíthetik ki érdeklődésünket, mert a közvetlen környezet tömegei által befolyásoltak. E befolyások épületek belsejében, még inkább bányákban nagyon jelentékenyek, de még a rendesen síknak mondott területeken sem hagyhatók figyelmen kívül. A parton és annak közelében végzett észleléseink némelyikénél még a Balatonon is tekintetbe kellett vennünk e hatásokat. Eszlelnünk kell tehát a közvetlen környezet tömegelosztását, hogy nyers adatainkat számítás útján mentté tehessük ezen esetlegességektől függő befolyásoktól. Ez esetlegességek kizárásának módját szigorúbban kell megállapítanunk. Ha a nehézség viszonyait, vagy a nivófelületet a földön, vagy ennek valamely részén megállapítani és leírni akarjuk, úgy e leírást azon ismeretekkel kell vonatkozásba hoznunk, a melyeket a földfelület topográfiái alakulása nyújt. A közvetlen környezet hatását tehát annyiban kell tekintetbe vennünk, a mennyiben az térképeink
