A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések

24 A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai nem volt szigorúan ugyanaz, mint 1901-ben, mert időközben a régi drót újjal helyettesíttetett. Az 1901-iki drótra nézve: t = 0*4586 az 1903-iki drótra nézve: t = 0*4578 ezeket az értékeket kell a fentebbi egyenletbe helyettesíteni. Előbb azonban a ö* helyett a távcső fonálkeresztje előtt álló skálarész sorszámát fogjuk számításainkba bevezetni. Ha «-el jelöljük a 4* csavarásnak megfelelő skálaleolvasást s «

(

)-al a meg nem csavart drótnak megfelelőt, akkor a tükörleolvasás szabályai szerint « "o — « = a hol D a tükörnek a skálától való távolságát a skálarészek egységében kifejezve jelenti. Meg kell jegyeznünk, hogy eszközünkön helykímélés czéljából, törött távcsövet alkalmaztunk. Skálánk osztályzata félmillimeteres és eszközünkön U = 1232 félmillimeteres skálarész, úgy hogy — n ft 2464 Ez értéket s eszközünk állandóinak értékeit a 18. egyenletbe téve, a számítások elvégzése után találjuk: 1901-re: «„ — n =005667.10

3 (b—a) sin 2 a -f- 0 11334.10'+ cos 2 a j — 0-18035.10

3 G

x sin a-f-0*18035.10

3 G, cos a és 1903-ra . n

0 — n = 0*05677.10

3 (b— a) sin 2 a -f- 0* 11354.10

3 c cos 2 a — 0*18067.10

3 G

x sin a -f 0*18067.10

3 G

y cos a 19. Az a azimuthnak az eszköz beállításával más és más értékeket adva, tetszőleges számban képezhetünk az ismeretlenek meghatározására szolgáló egyenleteket. Tekintve, hogy a értékét az arra szolgáló horizontális kör segélyével, n értékét pedig tükörleolvasással meghatározhatjuk, minden ilyen egyenletben öt ismeretlen foglaltatik, ú. m. {b—a), c, G

x, G„ és u

0. Öt, az a különböző értékeinek megfelelő egyenletre van tehát szükségünk, hogy ez ismeretleneket kiszámíthassuk. Észleléseinknél e czélra a

x = 0°, a

2 = 72°, a

3 = 144°, a

4 = 216° és a

5 = 288° azimuthokat használtuk, és az azoknak megfelelő eszközállásokat I, II, III, IV, V-el, a skálán leolvasott egyensúlyi helyzeteket pedig n

v «

2, n

3, n

v «

5-e 1 jelöltük. Az ezen azimuthoknak megfelelő öt egyenletből n

0 értékét kiküszöbölve találtuk: 1901-re: 10

3 G

x = — 2* 1098 («, — nfi — 1 *3040 («

4 — n

3) 10

3 G\ = 4- T7947 (m

4 -f- n

3 — 2 «,) — 0-6855 (». -f «

2 — 2 »,) 10« (£_«) = 4- 4-1485 («

5 — «

a) — 6 7125 («

4 — «

3) 10

3 c = — 1-0905 («

4 4- »

3 — 2 »J 4- 2-8549 («

6 -)- «

2 — 2 «J 20.