A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések
22 A Balaton nivófel iilete s azon a nehézség változásai. 22 A rúd egyensúlyi elhelyezkedésénél a függélyes síkban (mint a mérlegrúdnál) m'T =ml minek felhasználásával téve: k~\-h' = H és kifejtve a sin (y—a) mennyiséget találjuk : <T> = — m Hl Gr{jg) cos Y sin A -J- m Hl Gr tg) sin Y COS a s most tesszük : Gr (g) cos y= G x j l 5 Gr (g) sin Y = G y \ a mivel kifejeztük, hogy G x és G ö a gradiensnek derékszögű összetevői, így aztán <f> —— mHlG x sin a fim Hl G l t cos a ... 16. A nehézség összes változásainak megfelelő forgatóképesség azért e mélyebben lógó m súly esetében két részből áll; az egyik: a horizontális síkban ható erők forgásmomentuma F, a másik a lefelé való irányváltozásnak, vagyis a függélyes gradiensnek megfelelő forgásmomentum <1>. Az összes forgatóképesség tehát F-f-<l> s ha evvel egyensúlyt tart a drót csavarásából származó erő, úgy = F-\- 4> AésT» értékeit a 14. és 16. egyenletekből véve, az ilyen felfüggesztés egyensúlyi feltételét tő- = 2 (p—o) sin 2 a T Kc cos 2 a — mHlG x sin a -f- mHlG, t cos a 17. fejezi ki s az a azimuthok változtatásával (b—d) és c-n kívül még a G x és G,, tehát a gradiens nagyságának és irányának ismeretéhez vezet. Maga az eszköz, mellyel ilynemű méréseket végezhetünk, elvében nagyon egyszerű. Nem egyéb az, mint egy torsiósmérleg, melynek rúdján a súlyok a két végen külömböző magasságokban vannak elhelyezve és a melynek szekrénye függélyes tengely körül forgatható. A szekrény állását vízszintes, osztályozott kör jelzi; a rúdnak a csavaródással változó állását a szekrényben az utóbbihoz szilárdan megerősített távcső és skála, továbbá a rúdhoz rögzített tükör, a tükörleolvasás szokásos módszere szerint szolgáltatja. Nagy gondot kell azonban fordítanunk az eszköz készítésére, mert attól rendkívüli érzékenység mellett, nagy pontosságot követelünk. A gradiensnek normális értéke 8'1.10~ 9 mutatja, hogy eszközünknek ennél kisebb értékeket is meg kell éreznie, ha vele a normálisaktól való eltéreseket megfigyelni akarjuk. Az itt közölt vizsgálatoknál használt eszköz a gradienseket 1 . 10~ 9-ig menő pontossággal adja meg. A nagy érzékenységet, azaz elegendő nagy xf csavarási szögletet a rúd és a tömegek jól megválasztott méretei mellett, alkalmas felfüggesztő drót használatával érjük el, mert a mint a 17. képlet mutatja, a i> szöglet mHl-e 1 és K-val növekszik, T-al azonban fordítva arányos. Eszközömben a vékonyfalú sárgarézcsőből készült rúd hossza 40 cm. Egyik végén platinahenger van belétolva, a másikon pedig platinahenger lóg, az elsőnek tömege 30, a másodiké 25'5 gramm, s ez utóbbi súly H= 66 cm-rel lóg az előbbi alatt. Az így megterhelt rúd felfüggesztésére 56 cm hosszú
