A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Eötvös Loránd: A Balaton nivófelülete s azon a nehézség változásai. Erre vonatkozólag az 1901 és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések
A Balaton nivófel iilete s azon a nehézség változásai. 9 hogy az eltéréseket ez eszményi, normálisnak is nevezett alaktól lehető pontossággal és részletességgel megállapítsa. A nehézség változása a geoid-felületen úgy, mint azt az észlelések megismertetik, ugyancsak nem fejezhető ki teljes szigorúsággal valamely analytikai egyszerű kifejezéssel, de itt is megállapítható egy olyan formula, mely az összes észlelt értékektől lehetőleg kevéssé tér el. Egy ilyen formula a ma leginkább elfogadott HELMERT-féle. Az ennek megfelelő értékeket normálisoknak, az attól való eltéréseket pedig rendellenességeknek nevezzük. Ez eszményi vagy normális viszonyokra vonatkozó adatok a következők: A BESSEL-féle ellipsoid: A kisebb (forgási) tengely fele: <£ = 635 607 895 cm A nagyobb(aequator)tengely fele: a = 637 739 716 cm A HELMERT-féle formula: ^- = 978,00 (l-f 0,00531 sin 2 <p) hol <p a geográfiai szélességet jelenti. Ez utóbbi képlet szerint a nehézség gradiense a geoid-felület északi felén mindenütt észak felé, déli felén pedig mindenütt dél felé irányított s nagysága a geográfiai szélességgel változik, legnagyobb a 45-ik szélességi fok körül és nullái egyenlő a sarkokon s az aequator mentén. E gradiens a 45-ik szélességi fok alatt: GrM = 8-16.109 Budapest 47"5° szélessége alatt pedig: Gr i l. b(g) = 8-12.10-9 mely értéknek megfelelőleg az előbbi fejezet következtetései értelmében, a függón irányának eltérése 5842 méter emelkedésnél 1 másodpercet ér el és pedig déli irányban. A normális földalaknak és a HELMERT-féle formulának megfelelőleg számítás útján találjuk, hogy a nehézség nagyobbodása lefelé centimeterenként 3086.10~ 9, tehát méterenként 0,0003086, vagyis a gyorsulás értékét 980 C. G. A.-nek téve, ennek három tízmilliomod része. Egyet jelent ez egy kilogramm nehézségének 0'3 milligrammnyi változásával. 3. A nehézség a nivófelület horizontális érintő síkjában. Ábrázolja H—H az N—N nivófelületet C pontban érintő síkot, azaz a C ponthoz tartozó horizontális síkot (1. a következő oldalon az 5. ábrát). A rajzból közvetlenül kitűnik, hogy az erőnek e horizontális síkba eső derékszögű összetevője, azaz a vízszintes síkban ható erő csak a C pontban lesz null. Általában véve ezért a nehézség a horizontális síkban is gyakorol hatást és minthogy a nehézségre vonatkozó kutatásaimnál éppen ezt a hatást használtam fel, ezzel itt részletesebben kell foglalkoznunk.
