A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
40 Földrengések a, Balaton környékén. de a legtöbbje az 5°, sőt csak 3—4°-nyi erősséget ért el. Általában tehát a Balaton környéke szeizmikus szempontból gyengének mondható, azonban a földrengési tünemények elég gyakoriak. Végül nem mulaszthatom el, hogy ne említsem meg azokat az érdekes megfigyeléseket, a melyekről LACZKÓ DEZSŐ úr 4" 5 emlékezett meg, az 1911 július 8.-i kecskeméti földrengés veszprémi jelentkezése alkalmával. A közölt adatok alapján LACZKÓ DEZSŐ is NNW—S.SE irányú törésvonalakat állapit meg Veszprémben és ezek teljesen hozzásimulnak az erről a vidékről való többi szerkezeti vonalhoz. A két földrengési területnek szeizmiczitását is kiszámítottam és az erre vonatkozó adatok alábbi táblázatban vannak egybeállítva. Hogy az egyes vidékek földrengési gyakoriságát egymás között összehasonlíthassuk, czélszerű az illető területekre a földrengési tevékenységet számokban is kifejezni, olyan számokban azonban, a melyekben — az erősségtől eltekintve — úgy a gyakoriság, mint a terület nagysága figyelembe van véve. MONTESSUS 4 6 módszere szerint járva el, a terület nagyságát kilométerekben kifejezve, figyelembe kell vennünk a megfigyelési évek számát, valamint a földrengési eseteket. Az egész területére a földrengési gyakoriságot nyerjük, ha az esetek számát elosztjuk a megfigyelési időszakkal, továbbá ha a területet elosztjuk a gyakorisági tényezővel s abból négyzetgyököt vonva kapjuk az illető területre és időszakra a szeizmiczitást. A balatonmelléki földrengésekre Veszprém és Zala vármegyék ismertetett rengési területeire 47'5 km. területre jut évente egy-egy földrengés, míg a tolna— somogyvármegyei földrengési területen a szeizmiczitás kisebb, mert csak 74"8 km.-nyi területre jut egy-egy földrengési nap. MONTESSUS 4 5 is számított a Bakonyra szeizmiczitást és annak értékül 32 km.-t nyert. Terület Km 2 Időszak Évek száma Hány Közepes gyakoriság Szeizmiczitás km. Terület Km 2 Időszak Évek száma epiczentrum földrengéses nap Közepes gyakoriság Szeizmiczitás km. Veszprém—Zala vm. . . . 3300 1786—1912 127 17 169 T33 47'5 Tolna—Somogy vm. . . . 5600 1876—1909 24 14 24 T00 74'8 Mór A 1786—1909 124 1 116 0-94 — Bakony (MONTESSUS) . . . A 1849—1870 22 24 (61) 2-77 320 A P n n i = — P H f
