A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
34 Földrengések a, Balaton környékén. Egyedül álló jelentés, mert a környékben már sehol sem éreztek szeizmikus tüneményt. 3 6 1903 szept. 15., lh. és 27. Várpalota. 1903 okt. 7. Várpalota. 1. W INKLER M. igazgató jelentése szerint: „ Várpalotán szeptember 15.-én reggel 4 óra 15 perczkor 5 mp.-nyi földrengés volt. A reszketésszerű lökés nyugat felől jött. A takarékpénztár mennyezete is megrepedt " 3 6 2. Újsághírek szerint: „Várpalotán szeptember 16.-án és 27.-én ismételten földrengések voltak." 3 6 W INKLER M. igazgató jelentette, hogy: „Okt. 7.-én reggel 7 óra 20 perczkor 4 mp.-nyi földrengés volt. Az erős lökés nyugat felől jött és hullámzás követte. Kocsirobogásszerű moraj kísérte. Egyes falak megrepedtek, sok helyütt vakolat hullott le." 3 6 Kézirati katalógusom tanúsága szerint Várpalotán sem ezek előtt, sem ezek után nem voltak erősebb földrengések. A földrengés ez alkalommal Vl°—VII 0 erősségű volt. A rövid ideig tartó földrengési rajjal a feszültségek hamar kiegyenlítődtek. Említésreméltó azonban az, hogy idegen területen kipattant földrengések távolba elható hullámai itt relais rengést egy alkalommal sem hoztak létre, sót még ha beléesett is Várpalota egy másik földrengés által megrázott területbe, akkor sem jelentkezett erősebb mozgás, a mi feltétlen a feszültségek teljes kiegyenlítődését bizonyítja. 1904 t'ebr. 12. Gölte. Somogymegyei Gölte községből PUSKÁS J. a következőket jelentette: „Februárius 12.-én reggel körübelül 5 óra tájban földalatti dübörgés kíséretében egy lökés volt érezhető. A földrengésre gyengébb épületek bedőltek, (!) sőt kutak is és kémény is ledőlt. Egy kútnak vize elapadt, egy borpincze is bedőlt; Zimány községben is hasonlóan erős volt a földrengés." 3 7 A Gölte és Zimány községekben észlelt földrengés teljesen helyi jellegű volt. A környékből semmit sem jelentettek. Mindenesetre a földkéreg felsőbb rétegeiben mehetett végbe valamely feszültségkiegyenlítődés, mert csakis így magyarázható meg a felette kicsiny elterjedés. A földrengés erejét VIF-ra kell becsülnünk. 1900 jún. 5. „Éjfél után 2 perczczel Zalaegerszegen egy vertikális lökés érezZalaegerszeg. tetett, tartama 1 mp. volt, morajt nem észleltek. Kisebb tárgyak megrázattak. 111°." (BENCSIK I.) 3 8 Utóbbi években több ízben jelentkezett felette gyenge földrengés Zalaegerszegen és az első hiteles feljegyzés erről a napról szól Már a Balaton környékének szélére esik. 1907 márez. 20. „Reggel 9 óra 25 perczkor Középnyírespusztán földrengés volt. Öt Középnyíres- mp. időközzel kétszeri hullámzó mozgás 3—5 mp.-nyi tartammal. puszta. gyenge moraj is kísérte. A földrengést többen eléggé érezték. IV°." (P FEIFFER I.) 3 9
