A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Sterneck Róbert: A nehézségerő tanulmányozása a Balaton környékén

AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A TALAJSZERKEZETTEL. A nehézségerő eloszlása a Balaton környékén — a mennyire ez a rendelkezésemre álló geologiai térképekből megállapítható — meglehetősen megegyezik a geologiai viszonyokkal. A legnagyobb nehézség körülbelül arra a vidékre esik, hol a bazaltok családjába tartozó nehéz kőzetekkel találkozunk, míg a normális nehézség a fiatalabb képződményekhez van kötve. Ez azon számos nehézségi mérés közt, melyet eddig végeztem és földolgoztam, ama ritka esetek egyike, melyben a nehézség az előforduló kőzetek sűrűségével — úgy látszik —- összefüggésben van. A nehézségi eltéréseket ma csak úgy magyarázhatjuk meg, ha azokat a föld felszíne alatt jelenlevő háborító tömegeknek tulajdonítjuk, mert a látható tömegek azok megmagyarázására távolról sem elegendők. Fel kell tehát tennünk, hogy a föld kérgében azon helyeken, melyeken a nehézség a normálisnál nagyobb vagy kisebb, tömeghalmozódások, illetve tömegfogyatkozások vannak, melyek ezen eltéréseket okozzák. Ezen tömeghalmozódásokról és fogyatkozásokról, valamint azok mélységéről azonban mai tudásunk mellett fogalmat nem alkothatunk. -)- 10 egységnyi eltérésnek pl. elméletileg oly tömeg felel meg, mely 2'5 sűrűségű és 100 méter magas kőtábla tömegével egyenlő. Ugyanennyi tömeghiánynak kell lenni azon terület alatt, melyen a nehézség — 10 egységgel kisebb. Látható ez egyébként a tenger szintjétől a megfigyelő állomásig emelkedő tábla kiszámított vonzásából (AP) '

s> mely kerekszámban adja ugyancsak a magasság tizedrészét méterekben. Területünkön a legnagyobb positiv nehézségi eltérés -f- 50, fel kell tehát tennünk, hogy ezen hely alatt a normális tömegen kívül körülbelül 500 m. vastag kőtáblának megfelelő tömeghalmozódás van. Ha ezt a tömeghalmozódást bazalt előfordulásával akarnók megmagyarázni, akkor — a bazalt sűrűsége (3'0) 0'6-del nagyobb lévén a redukálásnál 2-4-nek vett felszíni sűrűségnél — körülbelül 2000 m. mélységig tisztán bazalttömegekkel kellene találkoznunk, hogy a nehézség a föld felszinén a normálisnál "T 50-el nagyobb legyen. Hogy ez a föltevés helyes-e, azt ma meg nem ítélhetjük; hacsak föl nem teszszük, hogy a bazalttömcg a föld belsejéből tört elő és ennélfogva még sűrűbb tömegekkel van némi összefüggésben. Hasonló akadálylyal kellene mcgküzdenünk a normálisnál kisebb nehézség okadatolásánál, pl. Jánosháza, Ajka stb. környékén, a hol a nehézség a normálisnál körülbelül — 30-czal kisebb. Fel kell tennünk, hogy itt a normális tömegből annyi hiányzik, a mennyi körülbelül 300 m. vastag kőtáblának felel meg. Ennek csak azon föltevéssel lehetne magyarázatát adni, hogy itt csekély sűrűségű kőzetnemek hatalmas telepeket alkotnak (pl. 400—500 m. vastag só- vagy szénréteg); de erre nézve sincsenek megbízható adataink. Látnivaló tehát, hogy a nehézségi viszonyok a földkéreg legfelső részének szerkezetével benső kapcsolatban vannak. De még sokáig kell türelemmel lennünk, míg ezen szerkezetről megbízható adatok állnak majd rendelkezésünkre. Egyelőre az inga az egyetlen műszer, a mely felvilágosítással szolgál oly mélységekről, melyek még sokáig rejtve lesznek előttünk.