A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
18 Földrengések a, Balaton környékén. 188(1 jail. 12. KERESZTESI KISS JÓZSEF, ref. főiskolai tanár úr, Pápáról a követPápa. kezőket jelenti a budai meteorologiai központi intézetnek: „D. e. 10 —11 óráig a physicai muzeumban leczkét tartottam, midőn 10 óra 40 perez tájban a terem közepén állva, gyenge rezgést éreztem; e rezgés mintegy 3—4 perez múlva ismétlődött és mindkét esetben körülbelül 3—4 mp.-ig tartott. Lábaim alatt a padozat himbálódását egészen tisztán éreztem. Ugyanakkor lakásomon — mint hazaérkezésemkor értesültem — egy közönséges ingaóra megállott, és egy a falon lévő képből a gyengén álló üveg kihullott. Többektől tudakozódván, vájjon hasonló jelenségeket észleltek-e ? — két egyéntől az általam észlelt tüneményhez hasonlóról nyertem értesítést." 2 3 Pápán többen érezték a földrengést, de a rengési terület nagysága ismeretlen, mert csakis a városból állanak adatok rendelkezésre. Ez a vidék szeizmikus tekintetben felette nyugodt volt mindig s csak ebben az egy esetben jelentkezett szeizmikus eredetű mozgás. 1889 ápr. 3. 1. „Nemeseidről írják nekünk, hogy ott e hó 3.-án reggel 6 óra Nemeseid. 45 perczkor meglepő erős földalatti moraj hallatszott, melyet pár inásodperczig tartó földrengés követett. Iránya dél-északi volt. Előtte való éjjel heves északi szél fujt s reggelre felhős volt az ég. A Nemesvidtől délre, mintegy 10 km.-nyire fekvő Vrászló községben is érezték a földrengést. Itt azonban sokkal erősebb volt, ugy, hogy épületek is megrepedeztek." 2 4 2. KÁNZLI GYULA nemesvidi plébános jelentése: „1889 április 3.-án reggeli 6 óra 50 perczkor öltözködés közben földrengést észlelt. A plébánialak homokos talajon áll, sziklára az eddigi ásásoknál nem bukkantak. Egy lökés volt érezhető déli irányból, semmi kárt nem okozott, sőt a tárgyak sem inogtak meg. 2—3 mp.-ig dörgésszerű moraj volt hallható, mely a lökést megelőzte s kísérve megszűnt. Vrászlón állítólag erősebb volt." 2 5 3. ILLÉS JÓZSEF tanító ezt jelentette: „Reggeli 6 óra 45 perczkor a homokos agyagtalajon épült iskolaépületben, ágyban fekve, egy taszításszerű lökést észlelt. A lökés délről jött s tartama 3 mp. volt. A függőlámpa észak-déli irányban gyengén kilengett. Távoli dörgésszerű moraj, mely még 3 mp.-ig követte." 25 Nemleges jelentések: Csurgóról, Felsősegesdről és Nagykanizsáról érkeztek be. A gyenge földrengés Nemeseid és Vrászló községekben jelentkezett. Eddigelé itt földrengést nem jegyeztek fel, utóbbi években azonban a tünemény többször ismétlődött. A lökés dél felől jött és erős moraj vezette be. 1889 júl. 11. 1. rSiiúv veszprémmegyei községből írják nekünk, hogy ott e hó Suúr. 11. én, hajnalban 3 órakor földrengés volt. A lökés oly heves volt, hogy sokakat álmukból riasztott föl. A lökések számát, irányát nem lehetett megállapítani éppen azért, mert a földrengés éjnek idején történt, mikor mindenki aludt." 2 6
