A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
635 Földrengések a, Balaton környékén. A májusi földrengések még a móri rajhoz tartoznak A móri vetődés mentén végbement feszültségkiváltódás következéseképen jelentkezett utórengések egynémelyike nagyobb területet ölelt fel és különösen az 1814. évi májusiak, Veszprémig, sőt Budáig terjedtek. 1860 j an. 20. A Zalavármegyei Szántó községben d. u 1/ i 5 órakor délkeletről Zalaszántó. északnyugat felé haladó lökéssel földrengés észleltetett. A tünemény 1 mp.-ig tartott. 1 1 1860 jan. 22. A Zalavármegyei Szántó községben űjabb földrengés volt. BOUÉ Zalaszántó. megjegyzi, hogy az egynegyedórányira fekvő Serhát (így) -Pusztán* mit sem éreztek. 1 1 1860 febr. 25. Újabb földrengés Szántón d. u. 5 órakor. Érezhető volt Boborak Zalaszántó. és Csapi községekben is. 1 1 A Bakony előhegyeinek lábainál fekvő Zalaszántó 1860-ban, az év elején több ízben volt földrengés színhelye. A jelentések szerint Boborak és Csapi községekben is volt földrengés, de ezeket a helyeket az 1905 decz. 21.-i javított katonai térképen nem találtam fel (Z 18. C. XVI). Zalaszántótól északra, a 310 m. magas Szántóhegy, délre a Puposhegy (365 m.) és a Meleghegy (427 m.) vannak, maga a község pedig 191 m. magasságban fekszik. A terület délnek gyorsan lejt, majd a Puposhegynél hirtelen felemelkedik, hasonlóképpen északkeleten a Tátika emelkedik ki felette meredeken. Valószínű, hogy a völgy, a melyikben a földrengés jelentkezett: északkelet-délnyugati irányú horpadásnak felel meg és az ekkor működött vetődésnek a Puposhegy északkeleti lábánál kell elvonulnia. 1864 ápr. í). ,,Csatka bakonyi helységben (Mórtól nyugatra) f. hó 9.-én este 7% Csatka. órakor mennydörgésszerű morajtól kísért földindulást vettek észre; a rengés oly erős volt, hogy az emberek ijedten menekülének a szabadba, a házak összeomlásától tartván. Egy óra múlva ismételődött a rengés, de már nem oly erősen. Ugyan e napon esti 11 órakor Magyar-Ováron is vettek észre gyenge rázkódást." Csatka Veszprém vármegyének északkeleti részén van, Suúr és Aka környékén, a mely helyeken ugyancsak több ízben észleltek földrengéseket. Átnéztem a „Pester Lloyd", valamint a „Vasárnapi Újság" azon időből való számait is, de itt nem voltak bővebb adatok ezekről a földrengésekről, a mi ugyancsak azt bizonyítja, hogy gyengébb helyi jellegű földrengésekről volt szó, melyről a „Pesti Napló" hasábjain emlékeznek csak meg. A Magyaróvárott észlelt földrengést itt figyelmen kívül kell hagynunk, mert már nem esik belé a Balaton környékébe. LAJOS FERENCZ említi földrengési katalógusában és az általa közölt forrás után sikerült az eredeti adatot feltalálni. 1876 júl.6 10(?) „1876. év július 6.-a körül, kétszer ismétlődő erős lökéssel földrengés, Nagyatád. d. e. V 28 h tájban, utána 10 — 12 mp.-ig tartó erős hullámzással, úgy hogy a falakról a képek lehullottak, a tálasból az edények kiestek. * Tényleg: Cserhátmajor, Zalaszántótól délnyugatra.
