A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Steiner Lajos: A Balaton vidékén az 1901. év nyarán végzett földmágnességi mérések eredményei
25 II. FÜGGELÉK. Kérésemre LÓCZY tanár úr volt szives néhány, a Balaton vidékén gyűjtött kó'zetet oly czélból való vizsgálatra rendelkezésemre bocsátani, hogy azok mágneses viselkedéséről legalább közelítő fogalmat nyerjünk. A kőzetek azon vidékekről valók, a hol dolgoztam. A vizsgálatot M ARCZELL GYÖRGY, az ó-gyallai meteorologiai és földmágnességi obszervatórium vezetője kérésemre véghezvitte, miért e helyütt is legmélyebb köszönetemet fejezem ki. A következőkben az erre vonatkozó vizsgálat módszerének és eredményeinek leírását M ARCZELL GYÖRGY saját szavaival adjuk. Kiindulva ama feltevésből, hogy e kőzeteknek a kísérletekben alkalmazott távolságok mellett van egy mágneses tengelyük, momentumuk meghatározható egy vízszintes síkban szabad tűnek a kőzet által a GAUSS-féle I. főhelyzetből létesített kitérítésekből. A kőzetek gyenge mágnessége miatt az eltérítendő tűt természetesen igen gyenge mágneses térben kellett tartani. E tér létesítésére szolgált két erős elektromágnes, melyeket a meteorologiai obszervatórium akkumulátortelepének árama táplált. Ezek az eltérítendő tű meridiánjában, tőle északra és délre álltak s legyengítették a földmágnesség mezejét — f T ) H-ra. Ez eljárásnál számottevő hibaforrások: a környezetnek nem eléggé vasmentessége, a mező intenzitás-változásai, a deklináczióváltozás, kisebb mértékben a temperatura és az eredő mező indukczióhatásai. A kőzetek szabálytalan alakja is bizonyára hibaforrás, a mely azonban a kőzetek gyenge mágnessége miatt számításba nem vehető. A többi hibaforrást a kísérleti berendezés következőkép tette ártalmatlanná: A meghatározások a földmágnességi abszolút mérésekre szánt vasmentes pavillonban történtek, melynek közelében sincsenek nagyobb, zavaró, vastartalmú tárgyak. A második forrásból eredő hibák kiküszöbölésére az eltérítések nem mérettek, hanem egy ismert momentumú gyenge segédtűvel kompenzáltattak, megsemmisíttettek ugyancsak az I. főhelyzetből, azaz a kőzet hatása direkt összehasonlíttatott a segédtűével s így, első közelítésben a momentumuk is. Ha m illetőleg r a segédtű momentuma, illetőleg távolsága az eltérített tűtől, M illetőleg R a kőzetre vonatkozó ezértelmű mennyiségek és / a mező intenzitása. Néhány balatonvidéki kőzet mágnessége. tg v = 2 vi z" 3 I tgv = 2 MI1 R" 3 \ A harmadik hibaforrás, a deklináczió variácziója, vasmentes környezetben és hosszabb sorozatnál észlelési hibaszerű hibát okoz, a melytől tehát eltekinthetünk; A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I köt. 1. rész. 3
