A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Steiner Lajos: A Balaton vidékén az 1901. év nyarán végzett földmágnességi mérések eredményei
24 I L Függgelék. Állomás Datum I Mg A—B II Mg A B Közép A—B Veszprém ....... VII. 9. + 000016 4- 0-00020 -f 0-00018 » VII. 11. 25 19 22 Csopak 12. 8 9 8 Tihany 16. 3 2 2 Akaii 18. + 3 2 2 Nagy-Vázsony 22. — 3 + 5 1 Révfülöp ...... 23. + 3 — 2 0 Badacsony ....... 26. 9 + 14 11 Keszthely 29. 12 16 14 Balaton-Berény .... VIII. 1. 16 24 20 Fonyód 3. 15 + 23 + 19 » 4. 7 — 11 2 Boglár 6. 6 + 7 + 6 » 7. 1 3 2 Balaton-Földvár .... 12. + 4 3 + 3 Révfülöp 14. — 6 2 2 Siófok 16. + 3 6 + 4 » 17. 7 5 6 Akarattya 20. 4 Közép 3 3 4- 0 00007. Az eltéréseknél feltűnő jelenség, hogy azok túlnyomó részben egyirányúak. E körülmény már magában valószínűtlenné teszi, hogy a lengéstartamokban esetleg még benmaradt kis hiba okozná az eltérést; ha még meggondoljuk, hogy akkora hiba a lengéstartamokban, a mely a veszprémi és balaton-berényi meg fonyódi eltérést okozhatná, a követett észlelési módnál ki van zárva, 1 az A—B különbségeket, mivel a hőegyütthatókban rejlő, esetleges hiba révén a hőmérséklettel sem sikerült kapcsolatba hozni, a mágneses momentum változásainak kell betudnunk. Az A—B eltérések közepe: -j- 0-00007 a horizontális intenzitás 00003 része; ugyanennyied részével változott átlagban a mágneses momentuma a mágnestűknek. E mennyiség kicsiny voltából azt a következtetést vonjuk le, hogy ilyforma felméréseknél, különösen oly helyeken, hol erősebb háborgási területek felismeréséről van szó, bízvást végezhetjük a horizontális intenzitás méréseit csupán egy állomás adataival és lengéstartam-mérésekkel, és csak helylyel-közzel kell eltérítéseket is igénybe vennünk, hogy a mágneses momentum állandóságáról meggyőződjünk. 1 írhatjuk ugyanis az 1. egyenletünket a következő alakban: X, = X, c Jd, miből dXo = — 2 X, . c dX, X 2 T 2' 1 2 mivel dX 2 = +0,00üt TE TE dT, To dTj; dX„ ÚT, To azért = 4- 0-0009 és dTo 0,00045 T s, vagyis az I. mágnesre dT 2 = — 0 S,0016 a II. » dTo = — 0.0013
