A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Steiner Lajos: A Balaton vidékén az 1901. év nyarán végzett földmágnességi mérések eredményei
9 Visszaérkezés után Utazási műszerrel Mgs 1 Mgs Ii aug. 26. 0-20949 2. 0*20949 2. 28. 20943 3. 20943 2. Közép: 020945 0'20946 Utazási műszer: 0'20945 Bécsi műszer Bécsi műszerrel Mgs Pl Mgs P2 aug. 27. d. e. 0"20856 3. 020852 3 27. d. u. 20843 2. 20858 1. 20863 2 0-20851 020856 Bécsi műszer Korr. 0-20853 % 40 Utazási műszer 0-20893 000052. Az egyes adatok mellé tett számok mutatják, hogy az illető adat hány mérésből adódott. A bécsi műszer szolgáltatta értékhez hozzáadott 0'00040 javítást a L IZNAR : «Die Vertheilung der erdmagnetischen Kraft in Oesterreich-Ungarn» I. Theil munkája 9. lapján mondottak alapján tettem. Miként látjuk, a két műszer elutazás előtt és után ugyanazon különbséget adja, miből következtethetjük, hogy az uti műszer mágneseinek állandója nem változott meg utazás közben és így adataim egymás közt összehasonlíthatók. Azon állandókhoz képest, melyek a 90-es években ugyanazon bécsi műszerrel véghezvitt összehasonlítások alapján adódtak, némi változás mutatkozik. Annak idején az állandók voltak: 0*67466 és 0'67865 1; most adódnék átlagban 0-67416 és 0'67814. E változást azonban nem vettem tekintetbe a redukcziónál, mivel az összehasonlítás nem történt abszolút műszerrel és így még mindig marad bizonytalanság az állandók értékében; továbbá e változás egészben nem is oly nagy. A horizontális intenzitás észlelések kiszámítása tehát a régi állandókkal, illetve a következő képletekkel történt: I. Mágnes: logA= 967466 — log7— 4 logsin ? — 0*0000082 t a-f 0"0000376 (t—t,){ 2 II. Mágnes: logH = 9 67865 — logT— \ logsin © 0 0000082 Jjj0*0000723 {t — 4)i A temperatura-adatok e képletben Reaumur fokokban értendők, és pedig t a lengések alatt, t e az eltérések alatt észlelt hőmerséklet, f az eltérési szög, T a lengés-tartam. Még megjegyezzük, hogy az Ó-Gyallán hosszabb időn át végzett mérések, a melyek 1896 nyár óta rendszeresen két hetenként eszközöltettek a variáczióműszer null pontjának meghatározása czéljából, a két mágnes szolgáltatta adatok között átlagban 000006 különbségre vezetnek; ennyivel kisebb a II. mágnes szolgáltatta intenzitás-adat az 1. mágnesénél. Jelen dolgozatban e csekély különbség tekintetbe jött akként, hogy a II. mágnessel nyert intenzitásokhoz e különbség hozzáadatott és így valamennyi mérés I. mágnesre lőn redukálva. 1 L. KURLÄNDER i. m. pag. 13. Ezen állandók használata az intenzitás értékét mm. mgr. sec. egységekben adják; jelen dolgozatban mindenütt C.G.S egységben advák az eredmények. 2 L. SCHENZL G.: Útmutatás földmágnességi helymeghatározásokra 1884 pag. 181—183.
