Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' SziKLAY JÁNOS: A magyar föld. (A magyar nép könyvtára IX.—X.) 2 köt (142 + 166 1.) Budapest, 1901. Szent István-társulat. A Bakony balatonmenti bazalthegyei a 26. 1. A Balaton részletes ismertetése a legújabb kutatások alapján a 42—44. 1. THIELE I. C. Das Königreich Ungarn. Ein topographisch-historisch-statistisches Rundgemälde. Kaschau, 1833. 5 kötet. (Posthumus kiadás.) A II. kötetben Zala vármegye (104—158. 1.), Veszprém vm. (159—184. 1.), Somogy vm. (263—301. 1.) leírja az összes helységeket, így a Balaton mellettieket is a pusztákkal egyetemben. A Balatont az általános részeken kívül minden egyes helynél említi. Tihanynál megjegyzi, hogy ott a Balaton szélessége 600 öl, mélysége 27 láb. A Balatont az 5. kötetben írja le. Adatai teljesen azonosak Szepesházyval, a ki az ő adatait használta fel. TOGNIO LAJOS : Néhány szó Magyarhon ásványvizeiről. Pest, 1843. Emich Gusztáv. Röpirat, melyben kikel egyszersmind a zavaró összehasonlítások szokása ellen, mint p. o. hogy Balaton-Füredet Pyrmonthoz hasonlítják. Csak egyszer emlékezik erről és a keszthelyi hévforrásról. Topographia magni regni Hungriae cum annexis Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, Serviae & Bulgáriáé etc. regnis; tum etiam Transylvaniae, Valachiae, Moldáviáé provinciis Viennae, 1718. (371 +40 1.) Somogy (Sümegh) vármegye leírásában (77—80. 1.) mondja, hogy a Balaton, Magyarország legnevezetesebb tava mellett fekszik. A németek Plattenseenek hívják; 13 mf. hosszú, de szélessége kisebb, mint a Fertőé. A «Dillichio Chron.» Ung. Parte 1. részében Volcearum palus néven hívják. Pannónia regi leírói nem említik. A Topographia szerzője Somogymegyébe sorozza Csobáncz várát, melyet a Rákóczi-hadjáratban vitézül védelmeztek Rabutin ellen, míg Kraitz tábornok megostromolta és fölégette; Keszthelyt, kiváló mezővárost a tó mellett, Szigligetet, a Lengyel-család várát, mely a csobánczinál nem nagyobb, T a p o 1c z á t, Z a 1 a v á r t, melytől a «mostani Zala vármegye» vette nevét. Veszprém vármegyébe helyezi (99. 1.) Tihanyt, vár és apátság a Balaton fölött, melyet a szárazfölddel földnyelv köt össze. Határában egészséges savanyúvíz bugyog (Füred). Az apátság rövid története. TOMKA-SZÁSZKY, JOHANNES

: Introductio in geographiam Hungáriáé antiqui et medii aevi. Posonii, Augustini Paczkó, 1782. A Balatont Paludes Volceaenak mondja; a Peiso szerinte a Fertő. TURÓCZI LADISLAUS S. J.: Ungaria suis cum regibus compendio data. Tyrnaviae, MDCCLVII1. (631 1.). A Balatonról a 304. lapon, Magyarország vizei közt szól. Csak annyit említ, hogy hosszabb a Fertőnél, sok hala van, partjai körül mezővárosok és faluk, s van egy félszigetje, melyen a tihanyi apátság épült; a félszigeten szántóföldek, rétek, erdők. Utazók kézikönyvtára. Szerk. Borostyám Nándor. 9 füz. A IV. füzet Dunántúl; írták dr. Sziklay János és Krauss Nándor. A Balaton és vidékének turisztikai szempontból való ismertetésével. VARGA OTTÓ : Földrajz városi népiskolák részére. Budapest, Eggenberger, 1882. (147 1.) Képekkel és térképekkel.