Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' Eger vize, Fülöp puszta, Hem vára (Pécsei), Karkovány (Badacsony), Gyulakeszi, Kolon (Balaton-Magyarod), Palotavölgy (Csobáncz), Rados (Ederics), Récse, Sásdi (Köveskál), Szent-Mihályhegy, Torokfő (Balatonfő-Kajár), Tóti (Káptalan és Nemes), Vashegy (Keszthely m.), Vaskapu (Köveskál és Budavári). PÉCH BÉLA : A lecsapoló és vízhasználati társulatok Budapest, 1902. (Darányi Ignácz megbízásából kiadja a földmívelésügyi m. kir. minisztérium.) A sióberki társulat története és ismertetése. Alakult 1847. szept. 5. 1886-ban az új vízjogi törvénynek megfeleló'en újjáalakult. Az 1862-iki balatonfüredi egyezmény szerint a Balaton vízszine 3 lábbal leszállíttatott. — A Balaton Keleti-Bozóttársulat 1864-ben alakult, miután a Balaton vízszinét leszállították. 1887-ben átalakult. Czélja a Keleti-bozót lecsapolása Somogy vármegyében. — A balatoni Nyugoti-Bozót-lecsapoló társulat szintén 1864 ben alakult. Fentartott medreinek hossza 50 km Újonnan úgy alakítják át a medreket, hogy a belvizek Fonyódhoz vezettetvén, gőzszivattyúval üríttessenek a Balatonba; viszont szárazság esetén a rétek öntözésére a Balaton vize beemelhető legyen. — A Balaton anyavízszabályozási társulat 1842-ben Somogymegyei társulat czítnen alakult. Mostani czímén 1888-ban alakult át. Czélja a Balaton vizének a szerződés által megállapított magasságban való megtartása s a Balaton déli partján levő társulatok vizei befolyásának biztosítása. PREYSZ KORNÉL dr.: Siófok. (Fürdőirodalmi Könyvtár.) PUKY KÁROLY, BIZÁKI : A magyar haza. Pesten, 1833. (371 1.). A Balaton (17. 1) hossza 12, szélessége 1 — 2 mf. Halakkal bővelkedik, a fogas az országnak más vizeiben nem található. A tihanyi félsziget felséges helyzetében «arról is esméretes, hogy azon nevezetes visszhang, melly a Il-ik Lajos mohácsi veszedelmét és a Magyar haza szomorú sorsát a szerencsétlen királynak mintegy előre varásolta, mostan is feltalálható». A termékek közt (26. 1.) megemlíti a badacsonyi bort; külön a fogast a Balatonban (33. 1.). Somogy vármegyében (250. 1.) a Balaton sok ezer hold használhatatlan mocsárt formál. Veszprém vármegyének (341. 1.) elegendő hala van a Balatonban. Zala (Szala) vármegyében a Balaton környéke bájoló tájékkal bír, melynél gyönyörködtetőbbet egész Európában sem találhatni. A Balaton vidékein szép erdőket és híres borokat termő szőlőket találunk. A nevezetességek közt sorolja föl a várakkal koszorúzott hegyeket, a füredi fürdőt és a tihanyi félszigetet. A munka az összes községeket és pusztákat is felsorolja betűrendben. RAJCSÁNYI JÁNOS : Világegyetem, vagyis az egész földnek képe. Pest, Hartleben Konrád, 1846. (336 1.). A Balatont a szép Füreddel elragadónak mondja (207. 1.). A politikai felosztás szerint való részletes ismertetésben a 217 lapon megemlíti Keszthelyt (8000 lakos), Füredet, Veszprémet (10,000 lakos). RAUMER, KARL: Lehrbuch der allgemeinen Geographie. Leipzig. Brockhaus F. A. 1835. (XXXII 4-488 1.) Újabb kiadása u. o. 1848. A 196. lapon a Tisza síkjához sorozza, melyet a Bakony határol, a 24 mf. Balatont, melyet tengermaradványnak tart. A tavak közt (291. 1) szintén csak említi, azzal a jegyzettel, hogy egy csatorna a Kapóssal kö.i össze. RAUMER, KARL: Beschreibung der Erdoberfläche. Leipzig, F. A. Brockhaus, 1838. Ugyanaz az adat a Balatonra nézve. RECLUS E.: La terve a vol d'oiseau. Paris, Hachette & Cie. 1877. (682 1.). A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III.köt. 5. rész. 11