Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
26 A Balaton bibliográfiája. nincs közlekedés. Ott Európa paradicsoma, itt csak egy kis paradicsom — Magyarország számára. — A Balaton még nincs megfelelőleg kikutatva és neki is feltűnik, hogy mikor a levegó'ben semmi mozgást sem tapasztalt, a víz mégis hullámzani kezdett. A tihanyi szorosban legmélyebb a tó, hét öl. Leírja elbeszélés után a téli halászatot is vázlatos rajz kíséretében. A Balaton nevét a Pelsoból vagy Palusból származtatja; ámbár többnyire szláv származéknak mondják. KORABINSKY JOHANN MATHIAS : Geographisch-Historisches und Produkten-Lex ikon von Ungarn. Pressburg, Weber und Korabinsky, 1786. Nevezetes, hogy a míg ebben a korban az összes külföldi munkák a Balatont első helyen magyar nevével jelzik, e munkában már csak Plattensee jelszó alatt fordul elő a tó. Plattensee, Balaton — fekszik Somogy, Zala és Veszprém vármegyék közt, főleg a Zala folyótól nyeri eredetét, melyen Hidvégnél 70 öl hosszú híd van s itt kezd szétáradni. Van 9 parti forrása, 14 hegyi és 17 malompatakja. Sok a mocsara, melyek területével együtt 24 • mf.-et foglalnak el. A tó hosszúsága 36,000, újabb számítás szerint 40,000 öl, szélessége Foknál 8000, Tihanynál 600 öl. Legnagyobb mélysége a tihanyi apátságnál 27 láb, kis vízállás mellett. A Siócsatorna a Dunával köti össze és jelentékenyen lecsapolja A lecsapolás által nyerendő terület, 1200 négyszögöllel számítva, 129,738 hold. A lecsapolás költsége 498,302 forint. 1780-ban már 26,590 hold földet szárítottak ki s ez 30,000 szekér szénát termett. A kecskekörmök Tihanynál naptól kalczinált kagylók. A tó partján kövesedett fát is találunk. Sok hal és néha vidra is található a tóban. Sok fehérhal (garda) is lakik a tóban, melyeknek csak az a hiányuk, hogy a vízben nincs elég tengeri só, különben hering lenne belőlük. Előfordul csak itt a fogas; a nádasban laknak a gödények. A tó partja különösen magas Foktól Keneséig. Kővágó-Örsnél a legszebb kőbányák vannak. A zalai oldalon a hegyek a vidék díszei és jó bort teremnek. A tó vize könnyű, két évig tartható. 57 helység dűl a Balatonra; 3 mezőváros, 34 falu, 20 puszta. (Felsorolja az összes községeket, de többeket külön is fölemlít, így Keszthelyt.) KÖLICHEN und RISCHTERN , von Johann Christian: Beschreibung des gantzen Erdkreises und dessen besonderer bekannter Länder, nach ihrer Assiette, oder Lage. Lufft, Thieren, Fruchtbarkeit und Güte, auch einwohnender Völcker, nach ihren Sitten, Sprachen, Nahrung, Gewerbe, Regiments-Form und Stärcke. Frankfurt und Leipzig. Michael Rohrlach's sei. Wittib und Erben in Lignitz. 1723. (1198 1.). Az 1050. lapon említi Veszprémmegyében Thyant (Tihany) am Balatoner oder Plattensee. U. o. a Zarvviza, mely Székesfejérvárnál foly, a Balatonból ered. KÖRNER FRIDRICH : Vaterländische Bilder aus Ungarn und Siebenbürgen, der Woiwodina und dem Banat, Kroatien, der Militärgrenze, sowie Dalmatien. Leipzig^ Otto Spencer. 1858. (166 + 136 1.). A Balaton (56. 1.) a természetvizsgálónak több nevezetességet tár föl; mert a Balatonnak, a mint magyarban ezt a 10 mf. hosszú, l—2 mf. széles, 6—8, néhol 24 öl mély tavat nevezik, külön áramlata van. Állandóan habzik, forrong s különösen estefelé hajt nagy hullámokat a part felé. Vize savas hatású. Leírja nevezetesebb halait és halászatát e «csodálatos tónak», valamint vizi vad szárnyasokban bővelkedését. KÖRÖSI ALBIN: Földrajz. Budapest, 1895. (Lampel Róbert). 2 kötet. A Balaton és terményei ismertetése az I. kötet 27—28. lapjain. Közönséges vagy Universzális Géográphia, a Bécsi Kongresszusban történt
