Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
\f .4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' Éle mens Géographiques. Imprimé ä Vienne en 1755 a l'usage des jeunes cavaliers de l'Académie militaire. Réimprimés a Tyrnau, 1769. (12 -f- 308 1.). A 127. lapon említi, hogy Veszprém a «nagy Balaton tó» közelében fekszik. ELSNER J. G.: Ungarn, durchreiset, beurtheilt und beschrieben. Leipzig, Adolf Frohberger, 1840. 2 kötet. ( VI -f 316 -f- 392 1.). A II. köt. 9—72. lapján írja le Székesfejévárról Veszprémen át tett balatoni kirándulását. Veszprém körül nem termékeny, de nem is elhanyagolt a föld. Az állattenyésztésre sok gondot fordítanak. A Bakony távolról sem olyan gonosz, mint a híre. A hajdúk és a pandúrok már meglehetős veszélytelenné tették a veszedelmes baltákkal dolgozó kanászokat. Az utak rosszak. Füredre keskeny, de jól fenntartott út vezet. Felső-Eörsnél látjuk meg először a Balatont. Mint gyémánt ragyog ki a hegyek közül; megpillantása magasra csigázza a képzeletet. Az idő szép lévén, a rég látni vágyott vidéket egész glóriájában szemlélhette. Füred csak néhány év óta emelkedett látogatott fürdőhely tekintélyére. Bécsiek, németek szép számmal keresik föl ; még francziák is voltak itt. De berendezését tökéletesíteni kellene, hogy az idegenek kedvet kapjanak rá. Tihany félsziget a Balaton szélességének több mint felét vágja el. Itt az átkelő, mely azonban nagy viharban veszedelmes. Leírja Tihanyt, az apátságot, visszhangot. Tihanyban lehet legnehezebb az a lemondás, hogy valaki kolostorban töltse az életét, mert itt egészen szabadon, messze téren gyönyörködhetik az ember Isten szép teremtésében ; innen lenézni a világ szépségébe nehezen eshetik a barátok szivének. Ezután folytatja útját Badacsonynak (Badotsan), Tapolczának. A Balaton mentén igen sok bort szűrnek, még pedig erős bort. Jóllehet a magyarok általában nem szeretik az erős borokat, hihetetlen mennyiséget bírnak meg belőle. Keszthelyen legtöbb figyelmet a gazdasági intézetnek szentel, mert Magyarország «legbiztosabb gazdagsága a mezőgazdaságon alapul». Keszthely jelentéktelen és nem mindenfelől kellemesen ható mezőváros. Nem is foglalkozik a várossal, hanem annál részletesebben a gazdasági intézet munkásságával és Festetich gróf emlékének méltatásával. Sajnálkozva látja, hogy a fenséges Balaton milyen holt; nincs rajta forgalom. Több gőzöst kellene építeni és gyárakat alapítani partjain. ENTZ GÉZA dr.: A Balaton állatvilága. (A Balaton-bizottság kiadványa.) ENTZ GÉZA ifj.: A Balaton planktonjának is7neretéhez. (A Balaton-bizottság kiadványa.) Epitome Geographiae Chiverianae nova , oder gründlich-deutliche Beschreibung des gantzen Welt-Kieyszes. Nürnberg, Buggel & Seitz, 1733. (8 — f—700-|~96 1. Index. Függelék : Geographia generalis seu mathematica. 80. 1. Térképek.) A 462. lapon: Tyhan erős vár «an dem Balatonischen See; mindjárt mellette a hegyoldalban barlang, régiség, nevezetesen szoba, kamara, konyha, pincze, kápolna, asztal, szék, minden akkurátosan kőből faragva. (A barátlakások.) Estats (Les) empires et principantez du monde. Par le Sr. D. T. V. V. Paris. Chez Olivier de Varennes. MDCXIX. Magyarországgal és történetével tömören, de behatóan foglalkozik s fölemlíti a nevezetesebb balatonparti helyeket. FABRI M. I. E. : Handbuch der neuesten Geographie. Halle u. Wien. 1801. (XVI + 656 és Index.) Magyarországból a 439. lapon három nagy tavat említ, 1. a Fertőt, 2. a Balatont = Plattensee. Ezenkívül a Balaton mellett megemlíti Keszthelyt. (444 1.). A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei, ül köt. 5. rész. 2 jScnnészertu'Ierr-i ánvf Múzeum 'gfián o MZ
