Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
Zárószó
76 A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. ha a Püspökfürdő meleg vizeibe más Nymphaea betelepítése a víztulajdonos részéről szigorúan eltiltatnék s ha ilyen új jövevény mégis megjelennék, annak már csírájában való elfojtására a fürdőbérlő köteleztetnék. A Lukácsfürdő forrástavának beboltozatlanul maradt része a környezetével az utczától alkalmas téglafallal el van ugyan kerítve, de a bekerített környezet sehogy sern méltó a nagyváradi lótusztenyészet budapesti fiókjához. Kívánatos volna, ha a fürdőigazgatóság a tórészlet melletti kis területet nem törött palaczk-garmadák s más kiselejtezett tárgyak raktárául használná, hanem a tó növénynevezetességéhez méltóvá tenné, dekorálná, legalább begyepesítené, hogy a bei- és külföldi érdeklődők e növényeket legalább is ne megbotránkoztató környezetben érjék. Szükséges volna magát a tavat is megtisztítani attól a sok idegen növénytől, amelyek javarészben botanikusaink honosítási túlbuzgóságából kerülve a tóba, azt elhínárosították s a lótusztenyészetre kétségtelenül hátrányosak. Kiirtandó volna az a később betelepített egy-két tő Nymphaea coerulea is, a mely a fehér lótusz tövei között még megvan, de nem szolgál a fióktelep tisztaságának előnyére. A tatai grófi angolkertben levő két kis forrástó kitűnő tenyésztőhelye az egyiptomi kék tündérrózsának. A tulajdonos Eszterházy Ferencz gróf nagyot lendítene e növény magyarországi tenyészetén, parkja nevezetességén, ha az egyik forrástavat kikerekítve kissé megnagyobbíttatná, a sziklás-kavicsos tófeneket részben vagy egészben alkalmas talajjal helyettesíttetné, a melyet a kék tündérrózsa-tenyé- szet kétségkívül hamar elfoglalna. A sziklafenék eltakarása által — úgy vélem — a tó is megszabadulna attól a sok, a vízfenék sziklájához tapadó fonalmoszattól, a melynek évről-évre történő szükségszerű irtásakor a tündérrózsa is sokat szenved. A Hévizén meghonosodott vörös lótusz szigorúbb tilalmazást kíván, mint a többi hazai lótusz, nemcsak a talaj lazasága folytán, de mivel közvetlenül ki vannak téve a tóban szerte úszkáló és gázoló fürdőzők pusztításainak. A víztulajdonos Festetics Tasziló gróf nem is késett a fürdőbérlőt a bérleti szerződésben arra kötelezni, hogy «köteles haszonbérlő a honosítás czéljából a tó vizébe ültetett melegföldövi »dísznövényeket kímélni s pusztulásukat megakadályozni.» Dr. Lóczy Lajos, a Balaton-bizottság nagybuzgalmú elnöke megkeresésére a magyar királyi belügyminisztérium is közreműködik a hévizi lótusztenyészet megvédelmezésére, a mennyiben a magyar királyi csendőrség hévizi különítményének utasításul lön adva, hogy a lótusznövények bántalmazóit a közigazgatási hatóságnak minden egyes esetben jelentse fel. Ezek azok az intézkedések, a melyek a magyar föld szabadon élő tropikus tündérrózsái oltalmazására eddig történtek s a melyek még kívánatosak.
