Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
V. fejezet. Az indiai vörös lótusz hosszúvirágú alfaja (Nymphaea rubra longiflora nov. subsp.), mint a keszthelyi Héviz meghonosodott növénye
A keszthelyi Urvi/, tropikus tünrlrrrózsúi. zolja. Nagyobb leveleken az öblök szélessége és mélysége s így a fogak hossza is valamivel nagyobb. A levélnyél hossza ezen levélalakon mindenkor a viz mélységének- megfelelő; találtam már a forrástölcsér ferde faláról felnőtt bokrán 5 m. hosszút is. A levél erezetét a 11. tábla mutatja. A levélnyél végéből a lemezbe, a levél nagysága szerint, mindkét oldalon (a főeret nem számítva), 6—8 pár levélér sugárzik szét. A fogas levelek száma a tenyészeti idő előrehaladottsága arányában nő, feltéve, hogy erősebb szelek vagy jégeső nem tett benne kárt. Erős szél sok levelet felforgat, a melyek néhány nap alatt megsárgulnak s elrothadnak; a jégverés összerongyolja a lombozatot; egy alkalommal meg sem lehetett ismerni a jégverés után, hogy mit pocskolt össze. Átlagosan a Hévizén egy-egy többéves s nem háborgatott tő, egy nyáron 60—90 fogasszélű levelet nevel. Virágai 5—7 cm.-nyíre emelkednek a viz tükre fölé s az irón-szál vastagságától az ujjnyi vastagságig növő kocsánon ülnek. Bimbója hosszabb, mint a N. rubra többi két alfajáé s hosszabb valamennyi Lotos-Anembeli fajénál, hengeres s a felső felében egyenletesen vékonyodik el; akinyílt virág legnagyobb átmérője a Hévizén 22 cm. A négy csészelevél külső lapja zöld alapszínen rózsaszínű szegélyt és ugyanilyen hosszereket visel; belső lapja egyformán rózsaszínű. A szirmok száma átlagosan 20, alakjuk nyújtott, 10 : 2‘2 átmérőaránynyal, színük ragyogó sötét rózsaszín. A porzókör tagjainak száma átlagosan 50 körül van ; a porzószál kármin árnyalatú indiai vörös, a portokok barnavörösek, a virágporsejtek fehérek. A magház vörös, a csillagalakú bibe halovány sárgásfehér, a bibe peremnyúlványai a portokokhoz hasonló barnavörösek. A N. rubra többi két alfajától s általában a AtfAer-csoportbeli fajoktól eltérőleg, a virágnak intenzív s némileg a ezédrusolaj szagára emlékeztető, kellemes illata van. Természete. A Nymphaea rubra longiflora a tropikus növényeket jellemző érzékenységű, mert a Hévizén a legenyhébb teleken sem marad a szabadban áttelelő levélbokra, feltűnően különbözvén ezáltal is a Nymphaea lotus-tói, amely mint már föntebb többször említettem, itt teljes lombjával telel át. Ha védett helyen, p. a fürdőházak deszkafalának déli tövében, vagy valamelyik fürdőkabinban enyhébb télen kivételesen rá is akadunk a vörös lótusz levélbokraira, akkor ezek nem áttclclt, hanem a melegebb környezetben igen korán fejlődésnek indult tövektől származnak. A this ómák hajtásának ideje. A nyilas levelek enyhe télen február közepén kezdenek a viz alján mutatkozni, kemény télen csak márczius derekán. A vízen úszó, épszélű levelek elsői február végétől márczius végéig jelentkeznek egyesével, székében azonban csak május elején bokrosodnak a viz tükrén (20. ábra); a fogas levelek május közepe táján jelennek meg (21. ábra) s nyár végéig egyre sokasodnak (22. ábra). Ha fogas levelet korábban találunk, ez védett, melegebb helyen korábban fejlődő tövek tartozéka; ilyent legkorábban márczius végén láttam. A virágzás időszaka. A virágzás kezdete a Hévizén általában júniusra esik, júliuson át fokozódik, augusztus-szeptemberben éri el tetőpontját s bőségesen nyílik november végéig. A virágzásnak s általában a növény vegetatiójának a deczember- ben beálló erősebb fagyok vetnek véget. Késő őszszel a virágok kisebbek maradnak s közel ülnek a viz színéhez. Védett helyen, korán fejlett tövén a virágát legkorábban ápril 25-én láttam. A virágok késő éjjel nyílnak s d. e. 11 óra tájban csukódnak. Igen borult időben egyesek tovább is nyitva maradnak. Egy-egy virág három napig tart.
