Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
I. fejezet. A keszthelyi Hévíz
6 .4 keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. 1 Traxler L. : A hévizi iszap szivacs-spikulái; Földtani Közlöny, 1895. 109. 1. 3 Bright: Travels from Vienna through lower Hungary, 1818. 431. 1. barna színű s szemcséi bársonypuhaságú érzéssel dörzsölhetők szét; a fürdőző ember testéhez alig tapad, akárhogy bemázolja is vele magát, egy alábukás egyszerre tisztára mossa. Bármennyire fölzavarjuk is e «korpát», azonnal leülepedik s alig félpercz múlva már egészen tisztán tárul elénk a tó feneke. E tőzegtörmelék tele van kovamoszatok (Bacillariae) vázaival s a hegyesvégű fajoknak, de különösen a szintén nagy számmal előforduló apró szivacs-tűknek 1 a finom karczolásai okozzák a bőr azon viszketését, sőt gyuladásszerű megvörösödését, ami az e korpával többékevésbbé bedörzsölt testrészeken rövid időre beáll. A meleg víztől ekként kiiszapolt tőzegtörmelék átlagosan egy méter vastagon borítja a tó egész fenekét, de a széleken közel 2 m. vastagságot is elér; a fürdőző ember, különösen a keleti és nyűgöd szélek felé, szinte nyakig bclévájhatja magát, oly érzéssel, mintha csak vajban, vagy bársony között járna. A melegvízzel közvetetlenül nem érintkező tőzeg rendes összeállású. Az elfolyó viz a könnyen gördülő tőzegtörmelékből sokat magával sodor, ami a levezető-csatorna felső szakaszát mintegy 2- -3 km. hosszúságban évről- évre szerfölött eliszapolja. Ez a körülmény a viz lefolyását nagyban akadályozza s a tó vizét megduzzasztja. A viz szabad lefolyása szempontjából már régóta minden nyár elején a levezető-csatorna ágyát bivalycsordával alulról fölfelé, majd vissza, egész hosszában végig «tipratjálc»'; az alaposan fölkavart laza lerakodást a vízfolyás ekköz- ben elhordja. Kezdetben, míg itt bivalyokat nem tartottak, a levezető-csatorna tisztántartása nem kis munkájába s költségébe került a fürdő birtokosának, a gróf Feste- tics-uradalomnak. Brigiit Richard, a hírneves angol orvos 1818-ban kiadott munkájában2 azt írja, hogy Festetics Kristóf (f 1766), a nagy Festetics György gróf nagyatyja, a tipratás czéljára hozatta e vidékre a bivalyokat s részben e miatt tartják itt még most is ez állatokat. Azt a korpa-tömeget, amely a levezető-csatorna felső szakaszát évről-évre ellepi, valamint telenkint a fürdőházak tükörfürdőit is annyira telihordja, hogy akik tavaszszal elsőknek fürdenek ott, szinte kötésig gázolnak a korpában, a nagyközönség általában a forrástölcsér aljából eredőnek véli. Minthogy azonban a korpát 1. ábra. A Hévíz tava és JeíolfjáséniaJi tiémjjn 17 r/i/z Tch’m.
