Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)

II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére

44

A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái.

e) ALNEM : Anecphya Casp. 1866.

A virág csészeleveleinek erezete alig észrevehető ; a termőkor peremének nincs függeléke. Egyetlen nappal nyíló faj, hazája Új-Guinea, Ausztrália.

1. Nymphaea gigantea Hook. 1852. Ez a legnagyobb termetű Nymphaea ; levelei kerülékesek, fölül zöldek, alul vörösbarnák ; nagyobb átmérőjük 45—60 cm.; a levél széle fogazott, a fogak hegyesek, de nem nagyon kiállók. A csészelevelek külső lapja zöld, sárgásvörös széllel s barna hosszvonalkákkal, tojásdad-lándzsás szirmai halaványkékek, porzóköre sárga. Illata nincs. A kinyílt virág 15—30 cm. széles. Nagy termete miatt a Viktoria-házakban kevésbbé művelik. A Hévizén kisér- letezni szándékozom vele, annyival is inkább, mert a virágai csaknem egész nap (reggel 9-től esti 7-ig) nyitva vannak és egy-egy virág nyílása egy hétig is eltart. Európában először a gand-i (Belgium) Van HouTTE-féle kertészeti telep Viktoria- házában 1853-ban virágzott.1— Színes képe: Botan. Magaz. 1852, 4647. tab.; Előre des Serres, 1852, 751. tab. (az előbbi után); levél rajza: Conard: Waterlilies, 1905, 3. tab.

Színváltozatai :

a) Nymphaea gigantea alba Benth. et Müll. 1863, fehér virágokkal.

ß) Nymphaea gigantea rosea Benth. et Müll. 1863, rózsaszínű virágokkal.

Alfaja a

Nymphaea gigantea violacea (Lehm. 1853) Conard 1905. Kisebb termetű; levelei épszélűek, fölül zöldek, alul violaszínűek ; virágai legfölebb 15 cm. átmérőt érnek el; szirmaik kékesviolaszínűek. Hazája Ausztrália. — Színes képe: Conard: Waterlilies, 1905, 1. tab.

b) tribus: Nuphareae.

A virág csészeleveleinek száma öt vagy több (6, 8—12), a szirmoké sok. Egyetlen nemzetséget számítunk ide:

Nuphar Sm. — Sárga tavirózsa.

Tojásdad-szívalakú, vagy nyilas, épszélű, úszólevelekkel. A virág csészelevelei nagyok s ezek az egyedüli feltűnő sárga részek, mert a sziromlevelek, bár számosabbak, aprók; virágaik a Nymphaea-éhoz viszonyítva kisebbek s kevésbbé mutatósak. A megkülönböztetett nyolcz faj2 az északi félgömb mérsékelt övében él.

1. Nuphar luteum Smith. Ez a mi közönséges sárga tavirózsánk, a mely olyan álló vagy lassúfolyású vizeinkben él, a milyenben a fehér tavirózsa (Nymphaea alba L.), csakhogy egyik helyen az egyik, a másikon a másik közönségesebb vagy ritkább. Levelei bőrneműek, körülbelül olyan nagyok, mint a fehér tavirózsáé, de tojásdad-szívalakúak. Rhizómája könyöknyi vastag és hosszú. Virágaiban a csészelevelek száma öt. Hazája csaknem egész Európa. Díszkertészeti szempontból a télálló sárga tündérrózsák mellett alig lehet jelentősége.

Alfaja a Nuphar hiteum sericeum Láng 1824, a mely a törzsfajtól főképp abban tér el, hogy míg annál a bibe korongjának pereme épszélű és a levéllebe1 Van Hout rt-:: Première floraison en Europe du Nymphaea gigantea. — Flore des Serres, 1852—3, p. 278.- További két fajnak van feltüntetve a Nuphar intermedium Lkdeb. (^Szibéria Altai vidéke) és a N. juranum Bonnier 1894, de ezek fajértéke még nincs kellőleg megállapítva.