Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)

II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére

A keszthelyi Iléviz tropikus tündérrózsái.

27

a törzsfáitól vörös virágai által különbözik : a szélsó' szirmok rózsaszínűek, a közép- sók sötétebbek, a belsők karminvörösek, a porzószálak is vörhenyesek, vagy legalább is narancsszínűek. A vörös szín erősségét apró hosszvonalkák kisebb vagy nagyobb száma idézi elő. Svédország egyik tavában (Fagertärn) él. — Színes képei : Botan. Magaz. 1884, 6736. tab.; Revue Hortic. 1879, 230. tab.; Conard: Waterlilies 1905, 15. tab. Honosítás czéljára egyike a legkitűnőbbeknek.

A vörös szín erőssége különböző s az egyes fokozatok a kertészetben külön névvel is szerepelnek, így

a) N. a. delicata Hort. a világos rózsaszínű;

|í) N. a. frocbcli Hort. az igen sötét.

A N. gladstoniana (1898) a törzsfajnak egyszerű kerti változata, amelytől abban tér el, liogy a virágai aránylag nagyobbak s a szirmai jobban szétnyílnak. Gyors növésű.

A Nymphaea alba hibridjei :

A) A N. alba-nak a Castalia-alnembe tartozó más fajokkal, nemkülönben vörösvirágú színváltozataikkal történt mesterséges keresztezése révén több alba- típusú hibrid jött létre, ilyenek:

1. Candidissima (N. alba X TV. candida) igen szép nagy, meddő virágokkal.

2. Marliacea albida (N. alba. X TV. odorata. 1889) szirmai keskenyebbek, de nagyszámúak, színük tej fehér, a tövük tája s a sárga porzószálak rózsaszínű árnyalattal. Igen nagy virágaik jóilla- túak, meddők. A levelek alsó lapja vörösbarna. — Képe: The Garden Lií, 1147. tab.

3. Marliacea carnea (TV. alba X N. odorala rosca, 1889) vanilia-illatú virágai testszínbe hajló rózsaszínűek, a szirmok töve felé e szín sötétebb.

4. Marliacea rosea (A7, alba X TV. odorcta rosca, 1889) igen nagy, illatos virágai sötét rózsaszínűek ; levelei fiatalon vörhenyesek.

5. JVm. Doogue {N. alba X A. odorala rosca, 1899) nagyobb, jobban szétnyíló s egyenletesen színezett rózsaszínű virágai által tűnik ki.

6. Colossea (N. alba. X A. odorala rosca, 1901) igen nagy testű ; nagy virágai halavány- rózsaszínűek, jóillatúak s folyton nyílnak.

B) A N. alba rubra-nak más, Castalia-alncmbcli, de meg nem állapítható fajjal történt keresztezéséből eredtek:

1. Laydekéri purpurata (1895), a szirmok karmazsin-vörösek, a porzószálak narancsvörösek; kisebb alak, mint általában'valamennyi «Laydekcri».

2. Ellisiana (1897), virágai bíboros karminvörös s szirmokkal tündöklő narancssárga porzókkal.

3. Marliacea rubra-punctata (1897), bíboros rózsaszínű szirmai kármin vörössel pettyezettek.

4. James Gurney, sötétebb karminvörös virágai 13—15 cm. átmérősek.

5. Sangvinea (1898), bíboros rózsaszínű szirmokkal s narancsvörös porzókkal.

6. Wm. Falconer (1899), 15—18 cm. szélességet elérő virágai granátvörösek.

7. James Brydon, igen telt, karmin-rózsaszínű, nagy virágokkal.

C) Minden valószínűség szerint a N. alba rubra és a sárgavirágú N. mexicana mesterséges keresztezésének zz/Az-típusú termékei :

1. Marliacea flammea (1895), levelei foltosak, szép nagy virágai karminvörös szirmúak s vörös porzókörűek.

2. Marliacea ignea (1895), szirmai karminvörösek, porzói sötét narancsszínűek.

3. Gloriosa (1899), ribizkevörös virágai nagyok, jó helyen a 18 cm. átmérőt is megütik, illatosak, vörös porzókkal.

4. Nymphaea candida Presl 1822, Levelei kerülékesek, épszélűek, elérik a 30 cm. hosszúságot és a 25 cm. szélességet ; felül sötétebb s alul világosabb, tiszta zöldek. A levéllebenyek hátsó bordapárja homorú ívben az öböl felé görbül.