Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
I. fejezet. A keszthelyi Hévíz
12 A keszthelyi Héviz tropikus tündérrózsái. az uradalom akkori ügyésze, Ferber József, annak idején közölte Wachtel-lei, a ki azokat 1859-ben kiadott munkájában1 először hozta nyilvánosságra. Heller elemzése szerint ezer gr. vízben van: szénsavas calcium . . . . 0'177 gr. kénsavas natrium . . . . 0* 112 gr. szénsavas vas ........................... 0003 » kovasav....................................... 0 033 » c hlormagnesium...........................0T24 » szerves anyag....................... 0042 » c hlornatrium...........................0'039 » aluminiumoxyd, manganoxyd 0 001 » öss zesen 0 531 gr. Weszelszky Gyula, a kir. m. tudom, egyetem II. chemiai intézetének asszisztense, 1907 szeptember havában tüzetes vizsgálat alá vette a Hévizet. Vizsgálatait még körülményesebben folytatni fogja. Az előzetes vizsgálat megállapította, hogy a Héviz a budapesti vízvezeték vizénél nem sokkal töményebb ; 1000 gramm vízben csak körülbelül l/2 gramm szilárd alkotórész van benne oldva. Az oldatok főtömegét kalcium, magnézium, hidrokarbonát és kis mennyiségben szulfátok meg chloridok adják. A vízből felemelkedő gáz methán. Kénhidrogcn-gáz olyan kevés van a vízben, ez is csak a felszínen, hogy chemiai mennyileges vizsgálattal lehetetlenség a kimutatása. Nevezetes azonban a viz elég nagy radioaktivitása; a víznél még sokkal nagyobb radioaktivitása van a vízzel felszálló methán-gáznak.2 Héviz tava a XVIII. század végéig a szó teljes értelmében parlagon hevert, a mi nagyobbára annak tudható be, hogy a tó környékén több birtok határa szögellett össze; nevezetesen a szilárd épületek emelésére egyedül alkalmas nyugoti partoldal részben több szentandrási kisbirtokosé, részben a veszprémi püspökségé volt, a vizet kizárólagosan birtokló Festetics-gró fi uradalom pedig a tó körül csak süp- pedős tőzegtalajú területtel rendelkezett. Héviz-fürdő megalapítására az első lépést gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon megteremtője s a keszthelyi Helikoni Ünnepek nagynevű rendezője tette, a ki 1795-ben a birtokához tartozó területen a tó mellé, nevezetesen a levezetőcsatorna kezdetének keleti oldalára, a vizet gyógyulás vagy fürdés czéljából használni óhajtó környékbeli nép ingyenes használatára öltöző-deszkaházikót emeltetett.3 Magát a tavat ekkor köröskörül nádszegély övezte s csak a déli oldalán volt egy keskeny nyílás, a melyen át a tó tükrét meg lehetett látni. Bright, ki 1815 tavaszán kereste föl a Hévizet, a tónál még csak egyetlen, kezdetleges szállást, «miserable house»-t talált, jóllehet szerinte a gyógyulást kereső szegény nép nyaranta már bőven sereglett ide.4 Talán ez utóbbi körülménynek tulajdonítható, bogya nagynevű gróf 1819-ben magára a tóra, annak déli részén, tölgyfa-oszlopokra három öltözőfülkével5 ellátott deszka-fürdőházat építtetett s a levezető-csatorna közeléből kiindulólag hidat veretett hozzá. Ezen fürdőházat a betegek jó ideig díjtalanul használhatták.6 1 Wachtel: id. h. 466. 1.- Dr. Weszelszky Gyula előzetes vizsgálatának eddigi eredményeit ezen munka végén lévő II. függelékben találja az olvasó. — Lóczy. 3 Babocsay: id. h. 27. 1. 1 Bright: id. h. 447. 1. 5 Szalós Mihály nyug. urad. mérnök szóbeli adata. 6 Singer : id. h. 11. 1.
