Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

201 A fíalatonmellék flórájának tudományos bontogatása. kiszabni, mert ott a flóra karaktertalan keveredés, s más flóravidék alkotó részének is tekinthetnénk. Mi részint folytonosság, részint néhány jellemző növénye miatt az illyr flórához kapcsoljuk, mert bizonyos bántatlanabb helyen inkább az illyr növényekkel való kapcsolatot hirdeti. Ha majd a kultúra a Balaton mellékén a vizet a lehető legszűkebb térségre szorítja, ha a ma látszólag hasznavehetetlen sziklákat is eltünteti, végre a botanikus szemében ma még feltűnő különbsége is eltűnik az említett három flóratagnak, jellemtelen keveredése lesz a vegetatiónak a Balaton körül mindenütt munkált vagy értékesített területen. Az egész kultúrmező lesz, a melynek keskeny mezsgyéin vagy kis darabjain küzd a régi vegetatió maradéka. És ez így fog tartani sokáig a kultúra uradalma alatt. Az itt maradt közönségesebb élelmesekből majdan, a természeti körülmények változásával alakul, lehet a kultúra sírján, újabb vegetatió. XXXVII. FEJEZET. A BALATONMELLÉK FLÓRÁJÁNAK TUDOMÁNYOS BONTOGATÁSA. Bizonyos ország vagy vidék növénygeografiai ismeretének kétségtelen alapja az összes növényzetének alapos összefoglalása vagy enumeratiója. A hiteles enumeratióból válogatjuk össze a vidéknek jellemzőit vagy más említésre méltóit, az enumeratió növényeiről merítjük a vidék növénygeografiai ismertetésekor minden állításunkat és következtetésünket, szóval a vidék növényzetének előszámítása a vidék vegetatiójának bizonyos rendezett tükre és statisztikája. Szükséges tehát, hogy a növény azonossága más vidékével szemben vagy a kisebb-nagyobb eltérése szigorúan megalapíttassék és ki fejeztessék, mert a helytelenül és hamarosan össze vont fajokra fektetett bárminemű következtetés hamis, ha két vidéken egybevágónak hirdetett faj, csak bizonyos tekintetben megegyező, különben pedig tetemesen különböző. így pl., hogy nagy ember botlását idézzem, melyet a magyar fordítók sem vettek észre,

1 DE CANDOLLE azt hirdeti, hogy a pontusmelléki havasszépe {Rhododendron Ponticum) csak Kis-Ázsiában meg a Spanyol-félsziget déli részén terem. Ilyen esetekre állapítja ő a megegyező fajok termőhelyeinek szétválasztottságát vagy elszakítottságát. Csakhogy De CANDOLLE azt, hogy a Rhododendron Ponticum a Spanyol-félszigeten is teremne, hibás enumeratióból merítette, mert a szóban forgó spanyol Rhododendron a maga igazában a Rh Baeticum Boiss. et Reut., tehát nem csak az azonosítás nem helyes, hanem hamis az alap is, a miben DE CANDOLLE a növénygeografiai szétválasztottságot gyökereztetni akarta. Az állatok meg a növények enumeratiója nem szakembernek egyáltalában száraz és nem is nagyon becsüli meg. Puszta enumeratiónak mindenesetre kevesebb értéke van, mint a megszólaltatottnak vagy magyarázódnak. Más szemmel tek inti a szakember az enumeratiót, szellemi gyönyöre telik benne, mert maga előtt látja azoknak a szép növényeknek a sorát, a melyek valamely vidéket, országot díszítenek és vágy keletkezik a termő helyén láthatni. Én még a növénycsere katalógusát is élvezettel olvasgatom. 1 DE CANDOLLE : Termesztett növényeink eredete, Budapest, Természettud. Társulat 1894., 337. old. (ford. PAVLICSEK S., revid. MÁGÓCSY-DIETZ S.). |Mugei

aai könyvtár V azprém