Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
138 A hővízi tündérrózsa Hév vízen és a megfejtése. valóban megfelelt volna. Ha tehát az autor szava az ő saját növényével ellenkezik, pl. a leírás kopaszat, álló-kelyhűt mond, az originálisnak gondolt növény pedig szó'rös, a kelyhe pedig hátracsapódik, nem az autor közleménye javítandó, hanem az originális növényével történt hiba, ezt kell rektifikálni Első tekintetre meglepő, hogy nem az authenticus növény, hanem a leírás a fő. Megegyezésök esetén nincs semmi baj. Ámde a földkerekség botanikusai a növényfajt legeslegtöbbször a descriptióból ítélhetik meg és kivált a régibb autornak originális növényét is láthatni vajmi kevésnek van szerencséje ! Tehát csak a megelőző négy pont szerint ítélheti meg a leírt növényt, e szerint állapítja meg, vájjon az ő növénye vele megegyező-e vagy különböző. Néha a kétes fajt a közölt öt pontnál még más is könnyebben földeríti, pl. a species nevében kifejezett értelem vagy a descriptióban kitüntetett más körülmény. Ha e szerint a kétes Nymphaea Lotus L. megfejtését művelődéstörténet nélkül megkíséreljük, érdekes, hogy közeledünk a nagyváradi N. thermalis felé. 1. Első tekintetben dönt az autor vagyis megnevező szava vagy leírása. LINNÉ «Species plantarum»-a első kiadásának (1753) 511. oldalán közölt rövid jellemzése (első sora) a N. Lotus-nak a következő : «Nymphaea foliis cordatis, dentatis, FI. Zeyl. 194.» A «Flora Zeylanica» idézéséből világos, hogy LINNÉ első helyen a N. Lotus alatt ceyloni fogaslevelű tündérrózsát értett (3. ábra). LINNÉ szavaiból és idézeteiből nem tűnik ki, szőrös- vagy kopaszlevelű-e az ő lótuszvirága, de ha nagyon szőrös lenne, hihetőleg megmondta volna. Hamarább kopasz vagy nagyon aprószőrű növényre kell gondolnunk, mert LINNÉ PLUKENET-nek egyik kopaszlevelű tündérrózsáját idézi, de a vörhenyes gyapjaslevelűt, 1 a melyen később N. pubescens WILLD. épült fel, a N. Lotus idézetei közé nem iktatta. A nilusi lótuszvirágot többen 2 mint kopasz növényt ismertetik, vagyis éppen a N. thermalis-t írják le lótuszvirág néven. Második forrás az autor idézte és helyeselte vagy maga közölte kép. E tekintetben LINNÉ ALPINO-nak 3 a nílusbeli, RHEEDE-nek pedig a malabári növényről közölt képét idézi. A nílusi tündérrózsa, valamint ALPINO képe a hazaival teljesen megegyezik, RHEEDE pedig a Hortus Indicus Malabaricus 1692. 11. köt. 51. old. a keletindiai tündérrózsáról (ambel) világosan kimondja, hogy kopasz, 4 a visszáján piroslevelű s a közölt 26. kép, a hím meg a termő vázlatos rajzán kívül, világosan a nagyváradi tündérrózsát ábrázolja. A kép idézete nyomán tehát a N. Lotus kétségtelenül ismét a N. thermalis. A megfejtésnek harmadik forrása az autor megjelölte termőhely. LINNÉ a N. Lotus-t India, Afrika és Amerika meleg vizeiből közli. India alatt itt a többször említett Nymphaea Malabarica nyomán Kelet-Indiát kell érteni. A termő hely szerint tehát a N. Lotus első sorban kelet-indiai (és ceyloni) növény, Nevezetes itt, a mi figyelmünket idáig elkerülte, hogy a N. Lotus L Kelet-Indiában is hővízben («in calidis») nő, tehát a nagyváradi termőhely az indiainak megfelelőbb, mint a 1 N. Indica foliis amplis, eleganter ad ambitum crenatis, subtus fúlva lanugine tectis, flore albo simplici. Almagest. 267. = N. pubescens WILLD : Spec, plant. II 1799. 1154. old. 2 Flore des Serres VII., 1851—52. 169. old. — TRATINNICK: Flora 1822. 596. old. — ANDREWS: Botanists Repository VI. 391., — Botan. Magaz. 1805., 797. képe. 3 Hisfor. natúr. Aegypti. II. 1735., 77., 78., 80. (lotus Aegyptia), 75., 195. (Nymphaea seu Nuphar Aegyptium, quae et lotus Aegyptia) képe! 4 «Folia glabra, in recta parte viroris vivendi et nitentis, in adversa coloris rubri seu jecorini».
