Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Balaton vizi növényeinek honnanvalósága. 97 Nagyszámú fajkeletkezés kora ma már be van fejezve s a Balaton vizének és partmellékének most nincs, talán az ősi Balaton-tónak se volt az a hatása, hogy virágzó növényfajokat alakítson. A fajkeletkezés vagy fajkiválás egyáltalában lassú munka a föld történetében, de mindenesetre ősibb mind a Balaton-tengernél, mind a Balaton tavánál, úgy hogy ide már csak a másutt termett növény érkezett. A Balatonnak meg a partmellékének egyetlen egy növénye sincs, a mely épen ennek a vidéknek sajátja lenne, 1 vagy a melyet csak némi bizonyosság nyomán is a mai helyén keletkezhetettnek vallhatnánk. A Balaton vizének és partjának növényzete mind a lassú beköltözés és összesereglés eredménye a Balatonnál ősibb vizekből és vidékről. A Balaton-tengerben nagy moszat is élt. A míg a tóviz alantabban feküdt, a míg a partmellékén több mocsári képződmény volt, a víz flórája is más volt, a partmelléké gazdagabb és változatosabb, a növényformatiója több, az eredeti kis tócsáiban bizonyosan a hínár is bőségesen volt. A száradással, apadással, lecsapolással sok ritkaság és érdekesség elpusztult a vidéken A megsemmisülés sötét homályában a biologusnak nehéz föladat a fajkeletkezés kezdetének, speciálisabban a Balaton vize növényzetének partiból, vagy viszont a partinak víziből való kiderítése. Mind az egyik, mind a másik lehetőségét többkevesebb valószínűséggel erősítgethetjük, de a valóságot, az őskezdetnek positiv ismerete nélkül, senki ki nem derítheti. Nekem azonban positiv meggyőződésem és tapasztalatom van a Balaton mellékéről, hogy a parti növény keletkezett a víziből (lásd 98. stb. old.). A természet változandóságának végtelen során és más-más helyén lehetett körülmény, hol majd a víziből, majd a partiból indult meg az új fajkeletkezés. A nedves meg az emelkedettebb part között a Balatonnál is a természet, részint a földművelés és szőllőtermelés oly éles határt alkotott, hogy a parti és hegyi növény át nem lépheti, épen úgy, mint egy hegyi patak nedves mellékéről a vízkedvelő növény lépést sem tesz a száraz hegyi tájra. Nem tagadom, hogy valaha szárazföldi (hegyi) fűből vízparti vagy viszont keletkezhetett; de bizonyos, hogy a Balaton mellékén ilyen példa ismeretlen. Egyenes átalakulásnak ma csakis vízi és nedvesparti fű közt van ismeretes, meggyőző esete. A változandóság, kisebbnagyobb alakulás természetesen a Balatonban meg a partján is folyik, s kisebbnagyobb eltéréssel itt is találkozunk. így a Potamogeton perfoliatus, meg a Myriophyllum spicatum a partmellék vizeiben kurtaszárú, zömökebb-termetű; a Balaton vizében a szára lassanként hosszúra megnyúlt, a süllőhínárénak felsőbb szárczikkei biologiai okból föl is fuvódtak, tehát némileg mind a kettő átformálódott. De mindez csak a mély vízhez való alkalmazkodás. Ellenben bizonyos, hogy a hosszúszárú hínár magva, tőkéje vagy a sarja, sekély vízbe ültetve, kurta, zömökebb és fel nem fuvódott szárat hajtana, vagyis ismét a sekélyebb vízhez alkalmazkodnék. Kevés példa ismét azt igazolja, hogy az ismert és régen kialakult, sárosparti fű formálódott vissza vízire ( Ranunculus heterobios), de a visszaalakult fű individuális száma rendesen kevés és nem sokáig állandó. A parti fű alakulását nagyrészt elfödte a lesodort hegyi föld, azután rajta inkább a hegyvidéki fű magva csírázott ki, ez lett túlnyomó, ellenben a parti fű már nagyon korán a keskeny partszegélyre szorult. A parti fű számát azután a hegyi fűnek a nedves helyen való megszokása is gyarapította (Linum perenne, 1 A hegyvidék növényeinek endemismusát lásd hátrább. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. szakasz.
