Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
86 A fíalatonmellék tavi növényzetének fogyatékossága. 86 fekszik és számos északibb tavi növény nemcsak hogy magában a Balatonban nincs, hanem már hazánk határát se éri el. Annál inkább várhatnánk, legalább a part szélén, más ritkább, délibbfajta vagy keleti jelenséget, de e tekintetben a Balaton partja sajátságosan meglehetős hátra marad a Tisza meg a Duna partjának érdekes növényzetétől. így hazánkban s a Balatonnál nincs a Litorella, Wolffia, Fimbristylis, Damasonium, Althenia, Fobelia, Hydrilla, Coleanthus } Corngiola, Subularia, Bulliarda, Graphephorum, Cenolophium, Ostericum stb. vízi növénygenusznak egyetlen egy faja sem, a melyek leginkább Európa északi vízmellékének lakosai. A Ruppia vagy Buccaferrea génuszának egy faja, a R. vagy B. obliqua (Schur) is csak Erdély vizeiben terem, az Elodea meg a Vallisneria pedig csak 1882, illetőleg 1891. óta honosodik nálunk, de nem a Balaton mellékén. De nem terem a Balatonban meg a környékén másutt gyakori számos Charaés Nitella-ía), nem a Scirpus setaceus L., Sc. supinus L., Sc. fluitans L., a Heleocharis Carniolica KOCH , sok ritka sásfaj, a Schoenus ferrugineus L., Naias flexilis (WILLD.), nem a Sparganium minimum FR., Sp. simplex L., se a var. fluitans GREN. fajtája, sem a Scheuchzeria palustris, Montia rivularis GM EL., Ranunculus hederaceus L. (az országban sem), R. fluitans LAM., Callitnche stagnalis SCOP., C. hamulata KÜTZ., C. autumnalis L., Aldrovanda vesiculosa L., a másutt többfajú sárga hínárvirágból csak az egyetlen Utricularia vulgaris nő itt. Nincs Alisma natans L., A. ranunculoides, Nuphar pumilum, ritkább Oenanthe, Helosciadium inundatum L. vagy más faj e génuszból, nincs Myriophyllum alterniflorum DC. (az országban sem), Hottonia palustris L., Vicia picta FISCH , et MEY., se Ranunculus flammulus, se R. reptans L. fajtája, se Myosotis lingulata F. SCH., Gaux maritima L., Calla palustris L., Rumex aquaticus L., Lysimachia thyrsiflora L., Sonchus palustris L., Iris subbarbata Joó, Gladiolus paluster GAUD , Cardamine parviflora L., Cnidium venosum KOCH stb., noha némelyik túl a Dunán, vizekben és mocsarak körül terem (Hottonia, Myosotis lingula+a, Scirpus radicans). Az Elatiné-bői egykor csak az E. alsinastra nőtt itt. Különösen szembetűnő s NEILREICH 1 figyelmét is felköltötte, hogy minő kevés faja és elszórt elterjedése van hazánkban s a Balaton mellékén az északon soktagú Potamogeton-nak. Annál meglepőbb ez, mert hazánk rónája soká víz alatt volt s azután sok mocsár és más állóvíz borította. Csakhogy Alföldünknek mai felszíne nem az, a honnan a tenger leapadt, vagy a hol az első brakkvízű és más tavai és mocsarai keletkeztek, hanem nagy részöket éppen a Felföldről lehordott föld apasztotta és tüntette el, úgy hogy az ősi mocsári növényzetnek javarészét is eltemette. így semmisült meg valaha a Balaton mellékének ősvízi vegetatioja is. Az északi tavi növények hiánya vagy -fogyatéka a Balaton délibb fekvésétől, valamint a Kárpátok választékától is függ. Bizonyos, hogy Európa északibb részén a mocsári növényzet sokkal többtagú. Hogy pedig a vándormadár nem nagyon keveri a Balatonmellék növényzetét, onnan eredhet, mert akár északról, akár délről érkezik, indulásától, délről északra is, valamint északról délre is, a Balaton oly messzire esik, hogy a messziről véletlen magával hozott csírát már jóval előbb elejthette, még mielőtt a Balaton tavához közeledett volna, vagy a csíra a hosszú úton elromlott. Én fejeztem ki 1894-ben,' 2 hogy a Nymphaea Lotus L. (N. ther1 Aufzählung 71. old. 2 Pótfüzetek XXX. 151. old.
