Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

I. RÉSZ. A BALATON NÖVÉNYZETE ÁLTALÁBAN. 1. FEJEZET. A VÍZI FŰ MORFOLOGIÁJÁNAK VÁZLATA A vízi fű száma, systematikai helyzete, életmódja, szervezkedése más téranyagban a szárazföldiétől tetemesen különbözvén, mielőtt a Balatonnak és partmellékének növény földraj zára speciálisan áttérnénk, tájékoztatóul szükséges, hogy legalább a magyar haza vízi növényeit rendszeresen áttekintsük, hogy az ő életök, szervezkedésük és alkalmazkodásuk morfologiáját a szárazföldiekétől különválasztva, vázlatosan, csak a kiválóbbat, a balatonmellékiekre tekintettel, előadjuk. A vízi fű kifejlődésében más alapterv, másnemű szerv (élet-műszer, orgánum) nincs, mint a levegőbeliében. Ez egyszersmind a vízi és a légbeli növény közös eredetére és egységes alaptörvényeire vall, de a míg a földhöz rögzített növény a vízen vagy a sáron és levegőn át szemünk elé jut, annyi figyelemre méltó életjelenséget, alkalmazkodást tanúsít, hogy a vízi fűnek a szárazföldiétől tetemesen eltérő műszereit, a melyekkel a vízi életküzdelmét folytatja és magának a fenmaradását biztosítja, biológiailag kutatni és ismertetni, a növénytani tudományra nézve kiváló-fontosságú. Hogy ez a vázlatunk valamivel teljesebb legyen, néhol más-vidéki, de hazai vízi növény életműködéséből is idéztünk, bár a Balaton mellékétől messzire eltérni nem akartunk. Magyarország vízi és mocsári növényeinek áttekintése. A következők megérthetése, általában tájékozódás kedveért a szárazföldiektől különválasztjuk és systematikailag áttekintjük a hazai vízkedvelő növényeket, hogy belőle a balatonmellékire is következtetni lehessen. Ebből tudjuk meg, hogy melyik szárazi családnak maradtak vízi kapcsolatai, mint a honnan — a vízbeli alakulást tekintvén elsőbbnek — a szárazföldi fajok szétszármaztak. De a példaképen sok helyen idézett vízi növényeknek czélszerű a systematikai egymásutánját is látni, még pedig a szárazföldiektől külön, mert az összes szárazföldi növény közt a kevesebbszámú vízi mintegy elenyészik. Szükséges azt is tudni, melyik családnak van vízi és mocsári faja, tehát a vízi életmóddal melyik kapcsolódik jobban össze. Az