Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
79 A hínár haszna,, ártalma és irtása. bizonyítja épen az, hogy a hínár vészhire óta a balatoni fürdők tetemesen gyarapodtak, sőt egész nagy úri fürdők (Siófok, Földvár, Fonyód) is keletkeztek. De szóljon helyettem, sőt az én nevemben is, a Balaton-vidék jóakarója, dr. SZIKLAY. «Másrészt azonban nem tartóztathatja magát az ember a csöndes mosolytól, mikor szívreható riadalommal kiáltják föl: a Balaton forog veszedelemben, ellepi a hínár, elposványosítja a gyönyörű tavat.» «Álljunk meg csak egy kissé és hangoljuk lejebb a fájdalmas húrt. A mióta tollam meg-megszólal (és a t. szerkesztő urak tudják, mennyit sír-tí és izgat a Balaton érdekében) a Balaton-kultusz hasznossága és üdvössége mellett, soha sem mulasztottam el az ott lakókat erősebb local-patriotismus kifejtésére serkenteni. Hanem ha a local-patriotismus annyira megy, illetőleg nem megy, hogy a határon túl nem lát, már bocsánat, akkor könnyen czélt téveszt és nevetségessé válhatik.» Megemlítem még, hogy pl. Soroksáron némelykor a Dunaág tele van hínárral (Potamogeton perfoliatus), Ó-Buda római fürdőjének csatornája Myriophyllum-maX és Ceratophyllum-mai. Van ilyen elhínárosodás a hazában egyebütt is, mégis nagyobb panasz híre nem hallatszik. Országos csapásnak ezek után a Balaton hínárját nem tekinthetjük. Tökéletes kiirtásról szó sem lehet, sőt teljes lehetetlenség. Irtani és ritkítani azonban elkerülhetetlenül szükséges, még pedig évről-évre ismételten. Az utolsó szálig kiirtani a hínárt absolute lehetetlen, nem is szükséges, sőt ez ellen a tó szerves élete érdekében tiltakozni kellene! Végkép kiirtani azért nem lehetséges, mert még ha a virágzó ágakat gyümölcs-érlelés előtt eltávolítottuk volna is a tó vízéből; a fenekén gyökeredző taraczkjainak tőrügyeiből, valamint a letarolt szár sarjaiból évről-évre a hínár a szenvedett veszteséget reprodukálni bírja. A taraszkot pedig egész hosszaságában, úgyszinte a gyökeret és sarjat a tó fenekéről semmiféle gereblyével vagy más eszközzel az utolsóig kiszaggatni, kihalászni, vagy másképen megsemmisíten teljes lehetetlen A bennszakadt rész többszörösödött erővel iparkodik sarjadzani s a hínárt reprodukálni. A hínár életmódja egészen hozzá van edződve a vízi körülményhez. Ha a magva megsemmisült, vagy az ember a keletkezését meghiúsította volna, bőségesen segít magán a rügygyel és sarjával. A míg a Balaton körülbelül a mai állapotában marad, a hínár is élni fog benne, némelykor több, máskor kevesebb számával. Az absolut tökéletes kipusztítás csakis a tó fenekének kiszárításával lehető. Csökkenteni, a hínár szaporaságát gátolni lehetséges, szükséges is, de ez nem országos baj, nem országos érdek, hanem a tulajdonosé, kivált a fürdőbirtokosé. Füred öblében nincs sok, mert az apátság gyakran kaszáitatja; B.-Almádiban töméntelen, mert senki se bolygatja. Pedig a fürdőszolgának jutna ideje, hogy a hínárt hetenként néhányszor vagdalja, vagy a tófenékről gereblyével kiszaggassa. Szántódon oly messze van a parttól, két méter mély víztől körülvéve, hogy semmit sem árthat. Elméletben a hínár szaporaságának nagy gátja lenne, ha a víz magasságát tetemesen növesztenénk. Nagyobb bajt, valóságos csapást okozott a Phylloxera a vidéken. A szőllőhegy — a badacsonyi, keszthelyi és néhány kisebb kivételével — pusztán hever, vagy pedig kukoricza és burgonya zöldellik rajta, borág helyett. A hínárirtás mehanikájával foglalkozni nekem nem volt feladatom, de röviden előadom, a mit vagy láttam, vagy az odavalók ismertetnek. A füredi fürdőkormányzóság emberei közönséges, nyélre kötött kaszával vagdalják ki, azután a víz szinén a szélnek eresztik. A hínár szárát Keszthelyen is vagdalják. Füreden,
