Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A süllőhínár vagv sül/őfű hiologiája. 73 sarjaiból képzó'dött, s mely mellett a szárnak vagy az ágnak pusztulófélben levő czikkdarabjai (21. ábra) láthatók. Szántódon már júl. 11-én láttam ilyen sarjas Potamogeton perfoliatus-\. (forma prolifera). A Potam. crisp us-oxv e sarjak Hatvan m. már 1873. június 21-én, Fuzine körül 1876. július 7-én, — a Potamogeton fiuitans-é\ pedig Vésztőn 1891. aug. 10-én szépen kifejlődtek, vagy pedig az internodium (czikk) kinőttével az anyanövénytől eltávolodtak, gyökeret eresztettek, általában az új növény alakításához hozzáláttak. A Potamogeton-hix\áx tehát, szaporodás módját tekintve, valóságos szörnyeteg, a melyen kifogni, a melyet végképen kipusztítani teljes lehetetlen, mert minden ép darabkája iparkodik a fű teljes orgánumát újra alkotni. A vízben benn maradt darabból alig vesz el valami, a mely új hínárt növeszteni meg ne próbálná. A hínár sarját a 35. old. ismertettem ; a rügynél nagyobb, levele fejlettebb, tehát tőle jobban megkülönböztethető. Végre mind a Potamogeton, mind a Myriophyllum hínár virágzó szárából mellékgyökeret is ereszt s az eldarabolt részeiből is megújulhat (22. ábra). A süllőhínár vagy süllőfű hiologiája. A Myriophyllum vagyis süllő-hínár szaporodásáról ezek után már kevesebb a mondani valóm. Ez is nagyon ágas, bőven virágzik (jún.-szept.) és gyümölcsözik. A M. spicatum szárán rügyet, Szántódon a level tövében sarjat is láttam, a melyről szintén gyarapodik. 1 A süllőhínár szirma piros, de a vízből kiemelkedő szára is gyakran piroslik vagy pirosas s a vízből jobban kiemelkedik, mint a Potamogeton perfoliatus. Aga váltakozó vagy átellenes, ekkor a főtengelylyel együtt mintegy három-ágú. Szárával 2—2V 8 méternyire bir nyújtózkodni. A füzéres süllőhínárnak a Balatonban, a két méternyi mély vizén keresztűlnőni nem könnyű munka. Úgy segít magán, hogy sok czikket növeszt, czikkeit jó hosszúra nyújtja, 5—10 felsőbb czikke pedig a súlyom levele módjára felfúvódik (22. ábra). Ily módon könnyen átér a vízen, a szár csúcsa a virágzattal együtt kimerül a levegőbe s a virágja itt termékenyűl. Kisebb vízben nincs annyi küzdelme. Szára vékony és sokkal kurtább marad, nem szükséges megnyúlnia és felfúvódnia, nem is annyira ágas. A vízből kimerülő szárczikkje itt nem fuvódik fel. Ellenben a M. spicatum szárának 2—2 1/ 2 méter hosszaságát, terjedelmes elágazását s a felsőbb czikkek földagadását a Balatonon kívül máshonnan nem ismerem, de ilyen mély vízben másutt még nem is láttam. Hasonló módon fuvódik fel a Ranunculus aquatilis var. pellitus felsőbb szárczikkje a Grobnikinező Jezera nevű tavában, CSATÓ JÁNOS pedig Maros-UJvárról, körülbelül meter mélységű vízből küldött felfuvódott-szárú Myr. spicatumot. Ez hazánkban rendesen sekélyebb vízben, árokban stb. terem. A balatoni süllőhínárt ez a fiziologiai viselete mintegy biologiai fajjá vagy fajtává alakítja (Myriophyllum physocaule) olyanná, a minőnek létele leginkább bizonyos körülmény közt, tehát a Balatonnak mély vizében van. Minthogy a vízi fű az ujabb viszonyhoz ügyesen tud alkalmazkodni, vagy az alkalmazkodása hama1 Lásd még a Myriophyllumot hátrább az enumeratióban, a Halorrhagidáceák közt.
