Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Balaton vizének virágzó füvei. 51 themum nymphaeoides a nádas csendesebb víszinén talál magának kellő oltalmat. Sőt az utóbbit én csak Wierzbicki tekintélyére támaszkodva idézhetem, magam nem találtam, bár a jelölt helyen kerestem. Az ide számítható Polygonum amphibium var. fluitans már jóval keskenyebb-levelű s csak a part közelében pihen és marad a víz színén. A Balaton víztükrének növényzetéhez kell számítanunk a partszéli nádas vizének kevés füvét is. Gyakori itt, a víztükrén a békatutaj meg a békalencse, a sárga hínárvirág, a Ranunculus trichophyllus, a Ce7'atophyllum demersum, Chara, ritkább a Ranunculus carinatus. WIEZBICKI szerint a Salvinia meg a kolokán is a nádas füve. A badacsonyi Hableánytól Ábrahámig, a nádas külső vizében a Myriophyllum verticillatum (lásd a 26. ábra), valamint a Badacsony partján, füves saras vízben a Veronica Kovdcsii méltó említésre. A Balaton nyílt tiszta víztükrén, a nádast nem számítva, a többi nem sok fű mind hínárféle, a vízbe lemerül (planla submersa), vékonyszálú, a Potamogeton perfoliate kivételével keskenylevelű vagy keskeny-levélsallangú. Ilyen hosszú, gyenge és vékony szervezet a hullámzó vízhez könnyebben alkalmazkodik, vele együtt baj nélkül elhimbálódik. A szerint, a mint a szára és czikkje nyúlik, vagy nem nyúlik, a vízben mélyebbre belé ereszkedik, vagy a parthoz közel a sikér vízben marad. A Balaton magas vízi növénye, a mennyiben még a parthoz közel vagy a part sekély-vizű szélében nő, de inkább a parti vegetatióhoz tartozik, csak a nád, a káka vagy csuhu 1 a gyékény meg a fodorsás vagy a csíksás. A nádas az alacsonyabb parti növényeknek nyújt kellő árnyékot. A nád, káka, kivált a jobban taraczkoló Scirpus Tabemaemontani, itt-ott (Keszthely, Tihany, Ábrahám és Badacsony közt, valamint Kövesd és Paloznak vizén), közel a parthoz, a sikér vízen verte keresztül magát, s a szabad vízben is alkot kisebb állományt vagy kis szigetet. Révfülöpnél meg Akaiinál ilyen nádszigetkék vannak. Más virágzó fű a Balatonnak nagy és nyilt vizében általában kevés és oly alárendelt, hogy felemlíteni inkább csak tudományos szempontból érdemes. így Szántód réve körül a Potamogeton pectinatus L. var. interruptus KIT. hányódott a víz szinén. KITAIBEL a Balaton vizéből a Potamogeton pusillus-X. meg a Zannichellia palustris-t idézi. A partszélen valamivel több vízi növényt láthatunk, így pl. a keszthelyi fürdőház környékén Scirpus maritime-1, Ceratophyllum demersum-ot, Utricularia vulgaris-t, Ranunculus carinatusA, Potamogeton crispus-i, néhány közönségesebb Charát, békalencsét, a Naias minorA, meg a Naias marina-t, mely itt szerencsére hosszúra meg nem nyúlik, azért mélyebb vízben nem nő és szúrós szárával fürdés közben nem kellemetlen. Balaton-Füreden a partszélén, de már a nádasban a nádas közönségesebb növényzetét látni (lásd ez old., fentebb). A Badacsony körül az Alis7iia parnassifolium-ot 2 hiába kerestem. A hol a Balaton vize nagyon sikér, pl. Tihany nyugati oldalán, ott a kis vízben nádas kezd lábra kapni, közéje csuhu keveredik, majd szittyó (f uncus lamprocarpus, J. compressus), sás, az Agrostis stolonifera nevű pázsit látható. Itt-ott nád töredéke úszkál, a hol pedig a part széle szikkadni kezd, keserűfű (vízparti Polygonwn), Cirsium arvense var. perhorridum, Senecio barbareifolius, Carex hirtaefor)nis, Lotus tenuifolius s más közönségesebb vízparti fű: Sonchus uliginosus, Althaea officinalis: Rumex crispus, R. liínosus, Inula 1 Másutt káka (Scirpus /actistris) a neve. 2 Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai. XXV. 428. old. 4*
