Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Süllőhínárfélék. Halorrhadiceae. völgyeiben. 1351. E. lanceolatum SEB. et MAUR. FI. Rom. 1818, 138, a Bd erd. Büdöskút körül, a Csapi-hegyen. — 1352. E. heterocaulon BORB. ÖBZ. 1876, 424, Ak. Értek. IX. 1879, 15 (E. montanum X roseum), A völgyében, a séd mentén. — 1353. E. roseum SCHREB. Spic. fl. Lips. 1771, 147 sub Chamaenerio, VB, Al, A meg a Bd sédje m. — 1354. E. palustre L. 348, Khv lápos h. (SzHW), L.-SzentIstvánd (HAB. 12). - 1355. E. Lamyi F. SCHULTZ , Flora 1844, 806, a Bd szőllei közt meg a hegyen, a kh-i erdőben Büdöskút felé, Vanyarcz, Kt erdejében, Bg. — 1356. E. tetragonum L. 348 (E. adnatum GRIS. Bot. Ztg. 1852, 851), az egész part nedves h. elszórva md, H, Vd, Sóstó Sf. — 1357. E. spicatum LAM. Fl. Fr. III. 1778, 482 (E. angustifolium L. /i, SzHW), Kh meg a Bd erdeinek tisztásain. 1358. Circaea lutetiana L. 9, Kh (SzHW), var. ovatifolia LASCH in Linnaea II. 1827, 446, Gys, Récse, Csapi-hegy erdeiben. 104. család. Süllöhinúrfélék, Halorrhagidaceae. 1359. Hippuris vulgaris L. 4, a Sió vizében (KIT. Add. 276), Kh (SzHW), magam Kt, Tót-Szent-Pál és F mocsarai szélén láttam. 1360. Myriophyllum verticillatum L. 992 (26. ábra), «floribus omnibus verticillatis» «flosculis ad foliorum nodos» etc. az a forma, a melyet WALLROTH (Sched. 1822, 489) és KOCH a pinnatifdum-nak nevez, tehát a melynek a szár alján, a közepe táján meg a tetején, a virágok alatt a levél majdnem egyforma nagy s az egész szárhosszán meglehetős egyenletesen helyezkedik el. Ilyent rajzol CLUSIUS Rarior. stirp. Pannon. História 712. 1., a Rariorum plant, hist. VI. CCLII. (icon eadem!), melyet LINNÉ is idéz. Kh (SzHW), Ábrahám, Kis-Eörs és Bd nádasa m. a part külső szélében helyenként, kivált a sajkaút meg a fürdőút környéken, gyakran meddőn (var. terrestre NEILR. Fl. N.-Ö. 879). A virágzó példa ugyanitt gyakrabban csak női virágokat fejleszt (specimina omnino foeminea). Ä balatonmelléki példák továbbá azért nevezetesek, mert a női virág a szárnak alsó és közép táján lesz, a szár felső tája egyenletesen vagy csaknem egyenletesen leveles, de a levele tövében virág nem fakad. A hullámváró példa, melynek virága a szár aljáról ered s még a víz porozza, a var. infraflorum 100. o. — M. Siculum Guss. Fl. Sic. 1844, II. 599. Ugyanez Révfalu mellett a Duna mocsarában (POLGÁR SÁNDOR!), Nagy-Enyeden (v. ö. 100. o.). Bőven hajt szára aljából vegetáló rügyet s belőle hajtássá fejlődő sarj keletkezik. A sarj a sárban kitelel s jövő esztendőre hajt ki. — var. pinnatum WALLR. i. h. Bd, Kis-Eörs, Ábrahám partján; egylaki. — 1361. M. spicatum L. 992, SzHW, BORB. TTK. 1896, 340 (22. ábra), Bg, Bd (SIMK.), de mint a hínárformatió egyik tagjának, ez egész bp meg-megszagatva, kisebb-nagyobb halmaza van, F körül a Zalában (BORB. Földr. Közi. 470), valamint a Kis-Balatonban, Tp. A dp-ra inkább a hullám hozza, gyökértelenül himbálódzik, néhol Sf, Fd, Bd (itt a mező árkaiban is) meggyökeresedik, de sehol se sereges. Mint biologiai faj 1 is nevezetes (73, 75, 85, o.). Szárának a vízbe merült, kivált alsóbb levele gyakrabban elvész, épségben levő levele a szárnak felső részén van. A hosszú-szárú, s felfuvódottczikkű eltérése, a M. pliysocaule BORB. ined, a Balatonban és más hasonló mély vízben állandó maradhat, lassanként majd más bélyeget is ölt magára és állandó fajjá alakul, de kisebb vízben megnyúlni és felfúvódni nem kényszerülvén, a tőalakra visszahanyatlik. Látni való, hogy a faj csak bizonyos helyen nyilatkozó állandóbb jelenség, a míg a hely természete ugyanaz. Jún., júl., aug., sőt még szept. hó elején is elég 1 A biologiai faj morphologiai bélyege ugyanaz marad, mint a tőalakjáé, csak a biologiai el- v. berendezése más, pl. a Sanguisorba pároséltű és Poterium vegyeséltű (polygamus) virágáé (tulajdonkép biologiai génusz), vagy jelentéktelenebb része módosul á körülmény szerint, mint a szőllöhínár felsőbb szárczikke, az uszó fűnek megkurtult szára a part sarában, a Quercus tardiflora CZEKN. késő lombosodása, a Rumex angiocarpus MURB. (Gánócz) leplének a terméshez növése, vagy a kisvirágú Petasites liybridus L, a Knautia campt stris B ESS., Scabiosa ochroleuca L. var. aequiflora BORB. mint a P. Petasites, Kn. arvensis és Sc. ochroleuca nősténye.
