Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Hólyagmogyoró félék. Kecskerágó félék. Kntyafafélék. Kutyatejfélék . 405 41, non PERS. Syn. II. 1807, 272 ; P. amarella f. Reichenbachii G. BECK , Fl. N.-Ö. 1892, 586), Kh süppedős rétjein (P. Austriaca CRANTZ , i. h. 439, SzHW, az ágas alak); — var, cyclotheca BORB. ined. (var. orbicularis CHODAT, Bull. soc. bot. Genéve V. 1889, 167, non BENTH. FI. Austral. 1863, I. 140) a szgl-i teknő süppedős h. ritka. 92. család. Hólyagmogyorófélék, Staphyleaceae. 1292. Staphylea pinnata L. 270, SzHW, HAB. 11, 18, a bp jellemző bokorja md. 93. család Kecskerágó félék, Celastraceae. 1293. Evonymus Europaeus L. 197, SzHW, HAB. 18, az egész bp bokros h., kerítésben md. — 1294. E. verrucosus SCOP . FI. Carn. 1772, 166, SzHW, SIGM. 48, HAB. 18, a bp cserjésének dísze md, Dobogó ( PIERS). Evonymus latifolius L. 197 pro var. E. Európáéi, Khv (SzHW), n. v. Szőllöfelék, Ampclidaceae. Vitis vinifera L. 202, SzHW, sok fajtája terem; bántója a Phylloxera, Peronospora viticola. — Parthenocissus quinquefo ha L. 202 sub Hedera (Ampelopsis hederacea DC.), falzatlombnak kitűnő, őszre megpirosodik. E vidéken ez is boncs. 94. család. Kntyafafélék, Rhamnaceae. 1295. Rhamnus cathartica L. 193, SzHW, HAB. 18, a bp bokros lejtőin md. Fonyód berekjében; Bf Trichopsylla Walkeri FÖRST. (SZÉPL. II. 218) gubacscsal. — 1296. Rh. frangula L. 193, SzHW (Fr. Alnus MILL .), alföldünknek kutyafája vagy ebsefája itt ritka, H, Vd. 95. család. Kutyatej félék, Euphorbiaceae. 1297. Euphorbia helioscopia L. 459, SzHW, SIMK. és 1298. E. platyphyllos L. 460, SADL., SIMK., munkált, gazos h., ház körűi, kertben mint gyom md. — 1299. E. angidata JACQ. Collect. II. 1788, 309 (E. ambigua SzHW, non W. et KIT.), Gys völgyeiben és sziklaaprólékán, helyenként, ritka; — var. hypotricha BORB. ined. (var. mollis G. BECK , Fl. N.-Öst. 547, non GMEL.) U. i. — 1300. E. didcis L. 457 (E. viridiflora W. et KIT., SZHW), Khv (SzHW) n. v. — 1301. E. polychroma KERN. ÖBZ. 1875, 395 (E. elliptica KIT., non LAM., E. epithymoides JACQ., SZHW, SIMK., non L.; var. laxiphylla LÁNG, 1824), a bp füves, bokros lejtőin md. — 1302. E. pilosa L. 460, Khv (SzHW), n. v. — 1303. E. palustris L. 462, Kh (SzHW), Sf rétjén ! — 1304. E. Gerardiana JACQ. Fl. Austr. V. 1778, 17, SzHW, HAB. 17, «involucri foliola caulinis . . . paulo breviora et latiora» ex JACQ., typum igitur forma heterophylla sistit, a dp homokos mezein md, a bp csak a Bd n. v.; — var. perumbellans BORB. ined. Inflorescentia 3—4-que ramifica, cyma igitur maior, laxa, floribus dissitis. Involucelli foliolo superne latiora, basi angustata, subrotundo-trapezoidea (in typo basi latiora). Sf mezein; — var. homophylla LÁNG, Sylloge pl. nov. 1824, 185, Sf, Bg, Fd, T, Bf mezein, SzK, involucri foliola caulinis similia; — var. Sturii HOL. Verhandl. des Vereins für Naturkunde zu Presb. I. 1856, 17 = E. Gerardiana a minor SADL . Fl. comit. Pest. 1826, II. 319, ex rupestribus calcareis, Kh, Gys, A sziklamorzsalékán. — 1305. E. amygdaloides L. 463, Kh (SzHW), Bf ( SIMK .), Gys, Szgl erd. — 1306. E. cyparissias L. 461, SADL., SZHW, HAB . 11, 17 (Fd Cecidomyia sp. gubacscsal, SZÉPL.) és 1307. E. Esula L. 461, SzHW, az egész vidék mezein
