Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Hársfafélék, Tlliaceae. Orbánczfűfélék, Hypericaceae. 403 a szine sötétzöld, a keleti fajok módjára kihegyezetten fürészelt, ága kopasz; keskeny és jó hosszú zászlója nyeletlen. Bf fasorában Arács felé. Ezek a fajavegyült hársfák, noha a szüleikkel vegyest nőnek, nehezen itt támadnak, ültetettek, gyakran a kereskedéssel terjednek. A szülőföldjök azonban kétségtelenül hazánk délibb része, a hol a hársfa lajvegyüléke természetszerűen keletkezik. A var. subulmifoliá-1, mint eltérést, nyeletlen zászlója a T. Jurányiana-nak valamennyi elfajzásától (var. eudimidiata, T. Richteri), az utóbbitól még a T. ulmifolia bélyegeinek túlsúlya is megkülönbözteti. A levele ferde szívforma, de nem annyira csonkított avagy kerekített, mint a var. endimidiata-é, a melyhez a var. ulmifolia elég hasonló. A T. Richteri BORB. Botan. Centralbl. 37. köt. 1889. 161. old. a var. subulmifoliá-nál jóval pelyhesebb, ezenfelül inkább a T. tomentosa képét viseli. — 1274. T. platyphyllos SCOP. FI. Carn. 1772, I. 373 (T. grandifolia EHRH., SZHW), Bf erd. (HERM., SIMK. i. h. 301), de e község nem Somogyvármegyében, a hogy i. h. olvasni, Kh (SzHW). — var. leptolepis SPACH. i h 1834, 338 sub T. molli, Bf partján (HERM. 11.281), de a bractea sessilis nyomán hamarább a T. apiculata. — T. spectabilis HOST , in ENDL. Catal. hort. Vindob. 1842, 264 Bf parkjában spatha sessili et brevissime pedunculata. — T. apiculata COURTOIS: Mém. sur les Tilleules d'Europe 1835, 15, 1 AI, — T. bicuspidata COURT. 1. c. 1835, 13, Bf, Bd. — T. mutabilis HOST : Fl. Austr. IL 1831, 60, Bf parkjában (HERM., SIMK. i. h. 303), de SIMONKAI KERNER FI. exsicc. Austro-Hungaricajában (V. 31) a T. mutabilist a T. platyphylloskoz vonja. Valóban csak gyengébben szőrös eltérése neki. — T. pyramidalis HOST : Fl. Austr. II. 1831. 61, u. o. —var. sphenophylla BORB. ÖBZ. 1889, 363, A hegyein. — T. Ullepicii BORB. in BAENITZ Herb. Eur. nr. 6610, 1892, sed iam anno 1891 edita. Röviden úgy jellemezhető, mint T. corylifolia HOST , nyeletlen zászlóval. A T. SytnensisAöX KMET in OSWALD Almanach 1893, 163, levelének ki nem hegyezett, nem szálkahegyű foga, molyhos, ezen felül ritkásan gyapjas, hosszas, bordázott termése különbözteti meg. Alsóbb zászlajának rövidebb nyele is van. A T. vitifolia-X<b\ meg a T. apiculatá-Xó\ kopasz levele és hajtása választja el. Bf parkjában. — T. praecox HOST : Fl. Austr. II. 1831, 60, VB, Bf parkjában, A, a Bd nyugati részén; — var.glabrifolia RUPR. FI. Cauc. 1869, 254 (7. obliqua RCHB. Icon. fig. 5146 et aut., non HOST ) Bf parkjában. A T. obliqua (HOST , in SCHMIDT Österr. Baumzucht IV. 1822, t. 24) bibeszálának az alja molyhos, tehát más eltérés. — 1275. T. Budensis BORB. et H. BR., Deutsche Bot. Monatschr. VII. 1889, 4 Bf parkjában, a Zugligetben Budán s Liptó-Ujvár ( RICHTER L.) körül is. Foliorum forma, colore eorum subtus glaucescenti atque serratura T. subflavescenti BORB. similis differt fructibus globosis vei ellipsoideis, dense lanatis, tenuiter costatis. — 1276. T. cordata M ILL . Diet. ed. VIII. 1768, n. 1 (T. parvifolia EHRH., SZHW; T. Europaea SzHW, SIMK. 174, non L.) eredetileg honos, de csak elszórva, a bp nagyobb erdeiben szálanként; — var. ulmifolia SCOP. FI. Carn. 1772, I. 374 pro spec, (var. ovalifolia SPACH, 1. c. 1834, 334) Bd, Kh; — var. maior SPACH, 1. c. 1834, 334, Kh, a Bd, Bf parkjában, itt spathis fere sessilibus, Sf Sóstava m. ákáczosban ; — var. eriocarpa HOFM. in BORB. Vasvárm. növ. 1887, 266, Récse, Kh, Bd. 88. család. Orbánczfűfélék, Hypericaceae. 1277. Hypericum perforatum L. 785, SzHW, HAB. 17, füves mezőn md ; — var. angustifolium DC. Fl. Fr. suppl. 630, 1815, AI, VB, Bd, Kh, Vanyarcz; — var. pallidipetalum BORB. ined., floribus pallide ochroleucis, Kh (Cserszeg), Vanyarcz, Vállus völgyeiben. — 1278. H. acutum MOENCH, Meth. 1794, 128 (H. tetrapterum FR. NOV . 1823, 94, H. quadrangulare SzHW) séd m., nedves h. nagyon elszórva: Bf, H, Tp, Récse. — 1279. H barbatum JACQ. FI. Austr. III. 1775, 33, Kh hegyein (ÁRV.). — 1280. H. montanum L. FI. Suec. 1755, 266, SzHW, STMK., a bp nagyobb erdeiben elszórva; — var. ternatum BORB. ined. foliis ternis, Al erdeiben. Gyakoribb 1 Nouv. Mém. de l'acad. roy. des sciences de Bruxelles, torn. IX. 1835. 25*
