Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
Bevezetés
BEVEZETÉS. M IDŐN a mult évtized közepe táján a balatoni hínár ellen a hírlapokban a vészharang megkondult, mind a vidék népét, mind a tudományos férfiút aggodalom vagy kételkedés töltötte el, vájjon a kedvelt Balaton vizét csakugyan nem fenyegeti-e komolyabb veszedelem. Noha a Természettudományi Közlöny 1889. évf. 572—573. oldalán rövid, de megnyugtató hírt közöltem; a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága 1891-ben a Balaton-tó és vidékének tudományos kutatását czélba vévén, a M. Tud. Akadémia a kegyes támogatás fejében határozottan kivánta tőle, hogy a hínár kérdése megoldassék. A Balatonbizottság ezt a biologiai tanulmányt rám bízni kegyeskedett s az 1891. év nyarán végzett kutatásnak kimerítő és a veszedelem ellen megnyugtató eredménye a Földrajzi Közleményeknek 1891. deczemberi füzetében magyarul (454—491. old.) és franczia nyelven látott világot (Abrégé 1891. 52—65. old.). A hínárkérdés ezután a Balatonmellék flórájának kutatását vonta maga után. A Balaton-bizottság a tó egyéb tanulmányát is megkezdvén, a rendelkezésére álló nem nagy összeget a másiránybeli több kutatás annyira leapasztotta, hogy 1892-ben a botanikai kutatás szünetelni kényszerült. Azonban az 1893. esztendőben, ismét a M. T. Akadémia kegyes segedelmével, a florisztikai kutatás újra megindult s 1894., 1896. és 1897. évben kiegészítődött és a hínár tanulmányozásával együtt befejeződött. A partmellék edényes növényzetén és növénygeografiáján kívül a Balaton-bizottság a tó, valamint a belé ömlő sédek nem virágzó sejtes kryptogam növényzetére is figyelemmel volt, s erről ISTVÁNFFI Gyula a megelőző szakaszban számolt be. Az edényes kryptogam és fanerogdm növényzet kutatása közben a különben már meglehetősen megoldott hínárkérdés tovább figyelmen kívül nem maradhatott, sőt az életmódját, szaporodását és elterjedését
