Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Harmat fűfélék, Droseraceae. Ibolyafélék. Violaceae. 395 79) Bf (295. old.), Bd, Gys, Kh hegyein; — var. lanceolatum WILLK., Cistin. descr. monogr. 1856, 113, Kh. — 1158. H. chamaecistus MILL . Diet. VIII, n. 1, 1768, foliis discoloribus (H. vulgare GAERTN. 1788), a bp sziklatördelékei közt: Kh (SzHW), Sárkányerdő (HAB. 11), Gys!, Dörgicse !, T (HAB. 17), Bf-től (Cistus h. SADL., H. tomentosum SM„ SIMK.) VB-ig elég gyakori; Budapest hegyein nem terem ; — var. pustarum BORB. Ak. Közi. XXV. 5. 1893, 19, Kh, Gys, A, SzK, VB sziklás hegyein, ritka. Gyötrösön elzöldülve. — 1159. H. fumanum L 525 sub Cisto, Bf, A (SIGM. 47, KIT. Bar.), Koloska, Csp, Gys; némelyiket az aranka (Cuscuta Epithymum) egészen ellepi. Kiváló apró cserjéje a pusztai vegetatiónak, hihetőleg mint mediterrán elem magyarosodott. — 1160. H. canum L. 525 sub Cisto, Kh, Bf (H. marifolium SzHW; H. vineale PERS., SIMK.), VB a malomvölgyi hegyeken. 79. család. Harmat fűfélék, Droseraceae. 1161. Drosera rotundifolia L. 281, Szgl lápos h. (SIGM. 46—47); lehet, ma csak Tp, mert amott a láp kiszáradt. Vd-lak és Vd-fok lápján (WIERZB. mspt. 25, BORB. TTK. 1897, 208, SzHW). — D. Iqngifolia L. 282, Vd (WIERZB. 25, SzHW, BORB. i. h.) júl. aug.; ma aligha 80. család. Ibolyafélék, Violaceae. 1162. Viola ambigua W. et KIT. IC. t. 190, 1804, A és Csp közt, a Péterhegynek délkeleti verőfényes, füves, erdőtlen lejtőjén, Bf, Ks völgyeiben, de elég ritka Jellemző pusztasági növényünk. Hybrid kapcsolata elég gyakori. -— 1163. V. Haynaldi WIESB. in BAENITZ : Herb. Europ. 1876, 3133, ÖBZ. 1877, 153 (V. ambigua X Austriaca), Péterhegyen és Ks völgyeiben. Variat stolonibus abundis elongatis (V. perstolona BORB. ined. ad Békás-Megyer). — 1164. V. Medlingensis WIESB. ÖBZ. 1886, 190, Csp, A. — 1165. V. revoluta HEUFF. in RCHB. Fl. Germ. exc. 1832, 705, BORB. in HALLIER, KOCH Synops. III. 1890, 192 (V. ambigua X hirta), Péterhegyen, Bf és Ks völgyeiben. — 1166. V. Diószegiana BORB. Magy. Növ. Lap. 1890, 79, HALLIER, 166, 191 (V. ambigua X collina), Péterhegyen. — 1167. V. hirta L. 934, SzHW, SIMK ., a bp füves lejtőin; — var. subciliata BORB. Vasvárm. növ. 253, T, Gys. A V. hirtd-nak eltérése, de nem a V. hirta és V. collina hybrid combinatiója, mint G. BECK Fl. N.-Ö. 511. old. állítja. — 1168. V. permixta JORD. Observ. VII. 1849, 6 (V. hirta X odorata), a Bd, Gys, Kh völgyeiben. — 1169. V. interiecta BORB. in HALLIER 190 (V. collina X hirta), Gys völgyeiben. — 1170. V. adulterina GODR. Thése de 1' hybrid. 1844, 18 (V. alba x hirta), a Bd. — 1171. V. Kerneri WIESB. ÖBZ. 1880, 189 (V. Austriaca X hirta), VB, Csp, A, Bf, a Bd, Kh. 1172. V. collina BESS . Catal. h. Cremen. 1816, 151, füves hegyeken és völgyekben: SzK, A, Bf, Bd, Vanyarcz, Gys és Kh. — 1173. V. Wiesbaurii SABR. ÖBZ. 1884, 133 (V. alba X collina), a Bd. — 1174. V. suaviflora BORB. et H. BR. ÖBZ. 1890, 26 ( V, Austriaca x collina), stipulis dorso hirtis, Bf, Csp, Gys, Kh völgyeiben. — 1175. V. Merkensteinensis WIESB. in HAL. et BR. Nachtr. 1882, 166 (V. collina X odorata), Gys, Kh völgyeiben, ritka, Bf. — 1176. V. odorata L. 934, SzHW, SIMK., a bp füves h md. Fd hegyén, H. — 1177. V. subodorata BORB. ÖBZ. 1890, 134, ap. HALLIER 185, A, Csp hegyein. — 1178. V. Vindobonensis WIESB. ÖBZ. 1880, 191 (V. Aust7 daca * odorata), a Bd, Gys, Kh. — 1179. V. pluricaulis BORB. in HALLIER 1. c. 179 (V. alba X odorata), a Bd. — 1180. V. Austriaca A. et J. KERN . Berichte d. naturw.-medic. Vereins in Innsbr. III. 1872, LXXI, a bp füves bokrai között md, H, Kt, Fd; bőven a Bd; — var. subleiocarpa BORB. exsicc., foliis longe petiolatis, fimbriis stipularum elongatis, capsulis omnino aut fere glabris, his posterioribus ad angulos praesertim sparse et brevissime puberulis. Capsula V. Austriacae dense
