Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Ka ka scz im er félé k, Rinanthaceae. Rejtekfüfélék, Orobancliaceae. 379 905. Fistularia (Alectorolophus) crista galli L. a 603, sub Rhinantho, cum citatione « crista galli pratensis humilior, coma fusca, Rupp. Jen. 1. 194» et «crista galli foem. Bauh. Hist. III. 436» 1 = R. minor EHRH . Beitr. V. 1790, 175, SzHW (Rh. circumalatus WINTERL), nedves réten, Al, Bd, Szgl, Kh, Vd; — var. vittulata GREMLI, Exc. FL. d. Schweiz IV. ed. 1881, 320, Kh. — 906. F. (Alectorolophus) goniotricha BORB. in lit. ad STERNECK 1894, indicato charact. sub Rhinantho, ÖBZ. 1895, 127, sub Alectorolopho, BAENITZ Herb. Europ. 8397, 1895, KERNER FI. exsicc. Austro-Hung. 2606 (Alect. Borbásii DÖRFL. Herb. norm. 3366, 1897, Rh. crista galli SzHW, Rh. semialatus WINTERL ?), Gys völgyeiben (máj. 4. virít), Kh, Szgl rétjein, a Bd körül. Ezt a növényt 1892. május 28-án a soroksári Dunapartról Rhinanthus goniotrichus néven küldöttem szét. Még a goniotrichus* 1 kifejezést is, úgy hiszem, én vezettem be a systematikába. 1894 ó'szén STERNECK e fajról kérdést intéz hozzám. A kellő felvilágosítást neki megadván, arra a szándékára, hogy a növényt nevemről nevezi, azt írtam, inkább leszek~a Rhinanthus goniotrichus autóra. Elvártam volna tehát, hogy Rh. v. Alectorolophus goniotrichus BORB. in lit. néven közli, de ő gyakran A. goniotrichus STERN , néven emlegeti, a minek értelme csak A. goniotrichus BORB. ap. STERN , lehet. így közlik az idézett herbáriumok, VELEN . Suppl FI. Bulg. 218 stb. STERNECK A. goniotrichus-a különben a leírás szerint kétségtelen species mixta. A bolgár növény, a mint STERNECK-kel közöltem, a var. goniadenis BORB., angulis calycinis praeter pubem glanduliferis (Bpest körül is), az olasz növénynek egész kelyhe aprószőrű (var. microtricha, calyce breviter puberulo). Más olasz A. goniotrichus-ró 1 STERNECK azt írja, egész kopasz, 3 tehát nem éleszőrös s A. glaber ALL . lehetne Éppen ezen összekeverés miatt DÖRFLER a hazai Rh. goniotrichus-X. A. Borbásii-naV nevezte át; •—• var. interfoliata BORB. ined., Vd száraz lápján csaknem méternyi példák (297, 299. o.). — 907. F. alectorolophus SCOP. FI. Carn. 1772, I. 435, sub Mimulo (Rh. hirsuta LAM. Fl. FranQ. II. 353, 1778; Rh. crista galli L. Y), T mezein;— var. patulus STERN . ÖBZ. 1897, 433, pro spec. Alectorolophi, u i. (aug. középtáján). — LINNÉ a Rli. crista galli fajtáit nem egészen tisztán tárta elénk. A Spec. pl. I. és II. kiadásában a ß eltérés a «crista galli angustifolia montana» idézése nyomán a Rh. angustifolius Gm.; a Flora Lapponica 205, valamint a FI. Svec. ed. 2. 1755, 212, ß eltérése «calyce hirsuto» a F. alectorolophus. 908. Melampyrum eristatum L. 605, SzHW, sűrűbb erdőben a bp md. — 909. M. arvense L. 605, Rel. Kit. 6, SzHW, vetésében md, de mivel a szőllő elől a gabona sok h. hátrál, aránylag ritkább mint egyebütt. — 910. M. barbatum W. et KIT. IC. t. 86, 1801, SzHW, Sigm. 48, mint az előbbi. Gyötrös füves helyén Bd is, Lepsény és Kajár sós helyén, A (Rel. KIT. 115). — 911. M. nemorosum L. 605, SzHW, a bp erdejében, hegyi bokrában.; — var. albicomum BORB. ined. foliis infrafl orali bus albis, VB, Bd: — var. latissimum BORB. ined. foliis caulinis late ovatis vei cordatis, superioribus hastato-auriculatís. A Bd, Rónádfa (Baranya), Sorok-Kápolna erdejének nyilt helyein. — 912. M. prcitense L. 605 (angustifrons, M. silvaticum SzHW, non L.), Al, VB völgyeiben;— var. ovatum Spenn. Fl. Frib. II. 1826, 367. (M. digitatum SCHUR, M. pratense SzHW, non L.), u. i. Kh, Gys. 58. család Rejtekfüfélék, Orobancliaceae. 913. Lathraea sqamaria L. 606, Kh (SzHW), VB erdejében (rejtekfű). 914. Orobanche romosa L. 633, SzHW, kenderen és dohányon élősködik Ederics, Gulács és Szgl körül (WIERZB. mspt 16); én csak Hegymagasinál! - 915. O. arenaria BORKH. in Röm. Neu. Mag. bot. I 1797, 6, Kh dombjain Artemisia 1 «Crista galli foemina humilior, caule minus robusto, foliis angustioribus, floribus multo minoribus, summitatibus minus albescentibus, utriculis (calyce) glabris» sine dubio ad Rh. minorem EHKH. spectat. 2 Symbolae ad Thymos, 41. old. 3 Lásd STEKNECK munkájának különnyomását, 52—53. 1.
