Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Érdeslevelííek. Aspesifoliaceae. 373 Wierzbickii HAB. Catal. h. b. Pest 1827, RCHB. Fl. Germ, excurs 1831, 336, az inkábbnői példa, korollába zárt hímekkel, Rf, Bd, Kh; — var. laniflorens BORB. ined. Pilis foliorum maioribus, minoribusque mollioribus, magis adpressis, densioribus, ut tota folia albicarent. Flores flocco albo inflorescentiae densissimo emergentes. Bf hegy., a régi lóversenytéren Bpest. — 806. E. altissimum JACQ. Fl. Austr. V. app. 35, t. 16, 1778 (E. Italicum b) Jacquini WINTERL. 1788, E. Italicum aut, ÁRV., Rel. KIT. 114). Száraz legelőn elszórva md, Bd n. v.; L.-Tomaj Tp közt! -— 807. E. rubrum JACQ. FI. Austr. V. 1778, app. 27, Kh hegyi rétjén (SzHW). 808. Pulmonaria officinalis L. 135, Kh (SzHW), Bd (SIMK.), Gys, VB, SzK erdeiben. — 809. P. angustifolia L. 135, Kh hegyi erdeiben (SzHW) n. v. — 810. P. mollissima KERN. Monogr. Pulm. 1878, 47, Bf! (P. mollis SIMK., non WOLFF), SzK, VB a Malomvölgyben, Veszprém erdeiben, Bd. 811. •.Lithospermum arvense L. 132, SzHW, SIMK., száraz mezőn md, de meglehetősen elszórva. 812. L. officinale L. 132 SzHW, Rel. KIT. 7, Addit. 132, száraz, bokros helyen, szőllők közt, ligetben md, de rendesen szálonként. -— 813. L. purpureo-coeruleum L. 132, SzHW, SIMK., hegy és völgy bokraiban a bp. 814. Nonnea pulla L. Syst. X. 1759, 916, sub Lycopside, SzHW, SIMK., száraz mezőn, lejtőn md ; — var. maioriflora BORB. Vasvárm. növ. 224, Bg, Bf, Gys. 815. Lycopsis arvensis L. 139, Kh mezein szálonként ritka. 816. Anchusa officinalis L. 133, SzHW, száraz mezőn, lejtőn md. — 817. A, Italica RETZ Obs. 1. 1779, 12, SzHW (A. paniculata AIT . Hort. Kevv. 1. 1789, 177, SzHW), Bf fölhagyott és munkált h., ugaron bőven ! (PORT., SIGM. 47), Akaii, Kh. 818. Myosotis palustris F. 131, SzHW, «foliis glabris» és M. glabra DILL. Giss. 67, de itt a levélnek nem teljes kopaszsága, hanem a borzas M. arvensisszel szemben csaknem meztelensége vagy kevés szőre értendő (M. virginea KITTEL, Taschenb. 1844,1. 421), víz és séd mentén elszórva md; H és Récse; — var. memor KITT. i. h. 1844, I. 421, Sf, Szgl, H. — 719. M. silvatica (EHRH. herb. nr. 31, 1732) Beitr. V. 1790, 176 pro var. M. scorpioidis; HOFFM . Deutschi. Fl. I. 1791, 61), Kh (SzHW), Veszprém és Jutás hegyein és völgyeiben ! — 720. M. suaveolens W. et KIT. in WILLD. Enum. h. Berok I. 1809, 176 (non POIR. in Encycl. meth. suppl. IV. 45, 1816; M. odorata POIR. i. h. 44; M. silvatica SzHW?, BORB. TTK. 1896, 336). Kh, Gys kopaszodó tetőinek porladozó sziklás h., itt-ott bőven. A Balatonmellék flórájának egyik jellemző faja, mint alpesi maradék. Ma kiválóan Istria, Horvátország és Dalmátia magasabb bérczein nő, s az innen eredő példákkal egybevág. Keskeny és sürű-szőrű, szürkéllő levele, zömök termete, szürkeszőrű kurta virágzata, nagyobb szirma és kelyhe (mely zygomorphiára hajlandó és sűrű szürkeszőrű, s a virág nyelével csaknem egyforma hosszú, nyitott), valamint keskeny és hosszúnyelű alsó levele is jól elválasztja a M. silvaticá-tó\. Az elterjedése zömétől messzeszakadt kh-i alacsonyabb termőhely magasságában a M. suaveolens Horvátországban is nő, egész a havas csúcsig. — 821. M. arvensis L. 131 (AI. intermedia LINK, Enum. horti bot. Berolin. I. 164, 1821), száraz mezőn, lejtőn md, Récse, Veszprém; — var. gymnosperma G. BECK , Fl v. N.-Ö. 971, 1893, Jutás, Gys völgy. — 822. M. collina EHRH. Beitr. V. 1790, 177 pro var. M. scorp.; HOFFM. Deutschl. FI. 1791, 61 pro var. M. arvensis (M. hispida SCHLECHT .* pat. Magaz. d. Gesellsch. naturf. Fr. in Berlin, VIII 1818, 230), Bg, T (SIMK.), Gys, Kh, Récse száraz mezein, völgyeiben, füves lejtőin, a Bd kőkapujában. — 823. M. versicolor PERS. Synops. I. Í805, 156, pro var. M. arvensis, Récse völgyeiben. — 824. M. ramosissima ROCHEL in SCHULT. Ö. FI. 1814, I. 366, testibus R. et SCHULT . Syst. veg. IV. 104 et RCHB. ap, STURM (M. stiicta LINK En. h. b. Berolin I. 1821, 164; M. stricta var. multicaulis RCHB. in STURM D. Fl. H. 42, 1822; M. arenaria SCHRAD. in SCHULTZ Fl. Starg, Suppl. 1819, 12, R. et SCH. i. h. IV; M. arvensis SzHW !), Bf (SIMK.), VB, Bg, Gys, Kh száraz mezein. — 825. M. sparsiflora MIK. in HOPPE Taschenb. 1807. 74, Bf (SIGM. 47), T (SIMK.), Kh (SzHW) völgyeiben és erdeiben. 826. Symphytum officinale L. 136, SzHW, SIMK, nedves h. md; — var. Boliemicum SCHM. Fl. Boem. III. 13, 1794, fl. alb. Vej. — 827. X. tuberosum L. 136,
