Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Ajakosak, Labiatae. 371 1887, 450), Bf; — var. angusta BORB. TTK. 1884, 158, calyce dense piloso, foliis angustis linearibus, lineari-lanceolatisque. Sf mezein. 784. Betonica officinalis L. 573, SzHW (B. nutans KIT., SADL .), a bp száraz hegyein md; — var. glabrata KOCH, RÖHL . D .FL. IV. 1833, 279, a bd-i öböl rétjén (B. off. HAB. 12) ; — var. B. Danica MILL . Diet. VIII. 1768, nr. 2 (B. stricta AIT., SzHW), A, Bf, Bd, Kh, H közt. 785. Sideritis montana L. 575; Rel. KIT. 6, 113, HAB. 11, 17, SzHW, hegyen, mezőn md, H, Alsó-Páhok ( PIERS !). A szélellenző, tetején levelesebb var. coniosa ROCH . Flora 1835, I. Intell.-bl. 66, HEUFF . En. 144, Boiss. Fl. or. IV. 707, T, Bf. 786. Marrubium vidgare L 583, SzHW, HAB. 11, 13, 17, md, falu, ház körül, udvarban. — 787. M. remotum KIT . in SCHULT . Österr. FI. 1814, II. 161, SzHW, (M. paniculatum DESR. in LAM. Encycl. III. 1789, 716, ob synon. CLUSII citatum, RCHB. Pl. Crit. III. t 473, M. Pannonicum RCHB. FI. exc. 1831, 325) falu környéken: A (Rel. KIT. 114), Bf, T, Dörgicse, Bd-Tomaj, Szgl, Bg, Vd, Tp. A M. remotum i. h. a hallei ( WORMSLEBEN !, 255. o.) és pécsi M. peregrinum-ox\ épült fel. Mind a kettő megvan nekem, A-on is sokat megnéztem és gyűjtöttem. Kurtább- és merevebb-ágú, különösen a virágörvek alatt levő levelek a virágörveknél csak kevéssel hosszabbak, épp úgy, mint némely örves Mentliáé (104. o.). Termete, valamint a bélyege is inkább a M. peregrinum-éxa\ egyezőbb. KITAIBEL herbáriumában e néven nincs meg. Az aljától kezdve vesszősebb, hosszú-ágú alak, mely a M. vulgaré-hoz hasonlóbb, M. intermedium néven van KITAIBEL herbáriumában (fasc. XVIII. 4). Még pedig ez sem egészen egyező, hanem két példa hosszúlevelű (foliis oblongoelongatis), a virág alatt levők az örveknél 3—4-szer hosszabbak, nem kerekded lapoczkaformák. Alsóbb levele széles, elliptikus. Aga a M. remotum-éná\ jóval hosszabb, kevésbbé merev. Ez a M. deficiens v. M. intermedium Rel. KIT. 114, a foliis angustioribus» is ezt igazolja. Denies calycini stramineo mucronati, tubo duplo breviores. A, Bf, Bd-Tomaj, Szgl körül, továbbá Gubacson és Soroksáron, (TTK. 1875, 132). A másik alak == M. remotum. — 788. M. peregrinum L. 582. (excl. var. (f quae = M. Creticum MILL . Diet. Vili. 1768 no 3) Rel. KIT. 113, SzHW, HAB. 12, 13, 17 (M. paniculatum DESR. in LAM. Encycl. III. 1789, 716, pro max. parte; var. angustifolium KOCH Syn. 1837, 571) falu körül száraz h, md. A M. paniculatum-ot autóra az ötkehelyfogasak közé sorozta, azért M. remotum nem lehet, csak CLUSIUS citálása vonatkozik ide; — var. longifolium BORB. ined. Általában hosszú és vékonyabb levelű; a molyha is sokkal gyengébb és vékonyabb, levele többnyire hosszas, megnyúlt, a virágok alatt levő is ilyen, csak kisebb és keskenyebb, a virágoknál 3—4-szer hosszabb. A virág örvei egymástól távol esnek. Szélellenző 1 alak; — Szgl erdejében, de Kis-Terennén és Temesmegyében Károlyfalva körül is. 789. Ballota nigra L. 582, SzHW, HAB. 16 (B. ruderalis FR.), falu, ház körül a száraz parton md; — var. subvillosa BORB. ined. breviter atque horizontaliter reflexeque villosa [var. hirta G. BECK 1. c. 1020, non KOCH, RÖHL . Deutschl. Flora IV. 294, 1833, cuius planta ad B. albam L. (B. foetidam LAM.) pertinet] A, Rf, a Bd, Szgl, Tp, Récse körül, Bpesten a Zugligetben, a Rákoson; — var. urticifolia ORTM. in OP. Nat.-T. 1828, 657, Bd, Bf, árnyékos helyein. — 790. B. submitis BORB, TTK. 1894. 235, ÖBZ. 1894, 475. Folia subrotunda vei subrotundo-ovata, obtuse crenata, illis prioris paulo minora. Cuspis dentium calycinorum glandulosorum abruptim emergens, brevior est, quam dens ipse latiusculus, minus pungens, ideoque planta mitior quam B. nigra. Media quasi inter B. foetidam et B. nigram, a prioré fol lis crenatis et cuspide dentium calycinorum longiore, a B. nigra autem foliorum forma atque eorum crenis, nec non calycis dentibus brevioribus, breviusque cuspidatis diversa. Cuspis calycina magis abruptim ac in 789. emergens, neque tarnen adeo ac in B. foetida abrupta. A Bd és Rf útmellékein. Minthogy rövidebb és kevésbbé szúrós kehelyfogaival nem olyan jól tapad, nehezebben hurezolódik szét, mint a B. nigra tőalakja, ezért ma már úgy látszik kis területre szorult. 791. leuerium botrys L. 562, A (Rel. KIT. 114), Bf, T (SIMK. 189), Kh (SzHW), 1 V. ö. Erdélyi Múz. Egy. Értesítő XXI. 1900, 249. stb. 24*
