Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
353 Fészkesek, Compos itae. C. corniculatum-é. — 619. T. paludosum Fl. Carn. 1772, 100, sub Hedypnoide (.Leontodon lividus W. et KIT. t. 115, 1802, SzHW), Bg (SIMK.), Kh, Szgl, Bd nedves rétjén ; — var. Sturmii G. BECK , Fl. N.-Ö. 1893, 1314 (Leont. erectns STURM , non SCHRANK ) multo robustius, foliis haud angustis, sed multo niaioribus, pinnatilobis. Bg mocsarai körül. — 620. T. serotinum W. et KIT. t. 114, 1802 sub Leont., ARV., Rel. KIT. 112, SIMK. 196, md, csak Bd, Szgl vidékén n. v.; Bg var. subcaulescens BORB. ined., caulis basi elongatula, foliis eius magis sparsis. 621. Crepis rhoeadifolia M. BIEB. Fl. T.-C. II. 1808, 259, SIMK. 193 (C.foetida SzHW, non L.) száraz, kivált homokos mezőn md, föl egész Büdöskútig. — 622. C. nova WINTERL 1787 (C. setosa HALL. hl. RÖM. Arch. 1797, I. 2, 1; C. hispida W. et KIT. t. 43. SzHW, SIGM. 47), Sz-György m. közel Bf.-hez (Rel. Kit. 112), VB (Kit. Bar.), Kh gyakori, Vanyarcz, H, Bd, T, Ks, Sf. — 623. C. biennis L. 807, SzHW, HAB. 12, inch var. lacera WIMM , et GR .: Fl. Sil. 172, 1829, réten md; — var. Lodomeriensis BESS . Fl. Gal. 1809, II. 159, VB, Sf; — var. dentata KOCH , Syn. 1837, 439, Kh, Sf. — 624. C. Nicaeensis BALB . Misc. II. 1806, 28, Bf Tamáshegyén (SIMK .), A és Csp hegyi tisztásain. — 625. C. tectorum L. 807, SzHW, mezőn, kőfalon md, de elég ritka. — 626. C. capillaris L 812 sub Lapsana ( C. virens ej. 1763, 1134), a typus parce glandulosus (var. dentata BISCH ., Beitr. 1851, 277) a vidéken nem terem. A mirigyes-ragadós-fészkű C. agresiis W. et KIT ., in WILLD . Sp. III. 1800, 1602, Rel. Kit. 6 (C. pinnatifida W. 1604) Bd tetején (Icon. t. 220), Kh, Gys, Récse, Fd körül a runcinata BISCH. 277 alakjával. — BISCHOF (Beitr. 277) és KOCH (Synopsis I. 440) azt állítja, hogy a C agrestis virágfészke két akkora, mint a C. capillaris-é, KITAIBEL képén azonban a fészek apró. De Pinkafő, Lychen és Kufstein körül nagyobbfészkű példák is vannak (var. maioriflora BORB. ined., anthodio cum floribus 12—13 mm. (in typo 8—10 mm.) longo Herba normális, haud putata.— A C. capillaris ill. C. agrestis Európa északi és nyugati tájainak növénye, Horvátországban gyakori, kelet és dél felé hazánkban nem terem. Északkelet felé Bártfa fürdőtől van nekem ( RICHTER L. exsicc.). A haza területén növő C. capillaris fészke többé-kevésbbé mirigyes, némelyik (Vasvármegyében) sűrűn és feketén mirigyes. Én a glandulák kifejlődését vagy a hiányát pl. a Knautiá-n egymás tőszomszédságában, ugyanazon klimai és talajbeli viszonyok közt látom, tehát úgy látszik, hogy tőlök független, inkább a növénynek biologiai működésével függ össze. Ámbár a glanduia magasabb systematikai bélyeg, mint a gömbtelen szőr, mégis az egymás tőszomszédságában való ki- vagy ki nem fejlődés nyomán nagyobb systematikai értéket nem tulajdoníthatunk neki, azért WILLDENOW (i. h. 1603) megjegyzése, hogy «involucrum plantae spontaneae glandnloso-hispidum fűit, in culta glabrum factum est» se sokat jelent. Csakhogy az ilyen kerti megfigyelés se mindenkor szentírás, noha sokan túlbizakodnak benne és követendő kelléknek mondják. Sok mindenféle belső, csak gyanítható okon kívül ez a változás oly módon is lehetséges, hogy a fű magva ugyanabban a virágágyban összekeverődik, hasonló forma a régit elnyomhatja stb., s ez az egynyáréltű C. capillaris-szaX is könnyen megtörténhetett. — 627. C. praemorsa L. 801, sub Hieracio, Kh (SzHW) és Bf (SIMK.) magasabb hegyeinek tisztásain, Gys ! — 628. C. pulchra L. 806, Bd (SIMK.), A, Bf, Csp erdőtlen füves lejtőin. -— 629. C. palndosa L. 803 sub Hieracio, H nádasa körül. 630. Hieracium macranthum TEN . Syll. 1831, 399, var. leucocephalum VUK. Hier. Croat. 1858, 6 (var. Grundiii NÄG . et PET. (NP.) Die Hieracien Mittel-Europas, 1885, 122; H. pilosellaeforme SIMK . M. NÖV . L. 1877, 147, non HOPPE ) a bp füves lejtőin md: Jutás, Dörgicse, Sf száraz fás h. is. — 631. H. pilosellum L. 800, SzHW, HAB. 17, var. vulgare TAUSCH , El. 1828, 52, subpilosum NP. 154, md; — var. pilosum NP. 154, Al, Bd, Szgl, Gys. — Subsp. megalotrichum NP. 161, hosszú szőrözete és keskeny feketéllő fészekpikkelye nyomán ide vonom al-i és gys-i növényemet, noha a földrajzi elterjedés messzesége (Heidelberg) kétséget támaszthatna; — var. pseudoalpestre BORB. ined. Feltűnő alak az alacsony vidéken, fészekpikkelyének a havasi fűre emlékeztető fekete színével. Scapi apice, nec non capitulis glandulosis, nigricantibus, petalis exterioribus extus rubro-vittatis. A havasok tájain uralkodó melanops NP. 131 csoport helyettesítője az alvidéken (v. ö. 217. o.), a Bd, A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2 rész. 2. szakasz. 23
