Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
350 Fészkesek, Compos itae. (Sz.-Endre, Zugliget, Pest és Soroksár közt, Török-Bálint) elszórva, a Balatonnál ritka, csak Ks körül;]—var. angustifolia SCHRANK , Bay. Fl. II. 1789, 376 (C. amara Aut. Hung., SzHW, non L.), Vászoly erdó'szélén és tisztásain. A C. jacea olyan soktagú, alakjai annyira összevisszakeverednek egymással, hogy eltéréseinek geográfiái határát kikerekíteni vagy vele a vidéket jellemezni lehetetlen, legfeljebb úgy, hogy egész csomó bélyegre vagy az alakoknak összevisszakeveredésére szemet hunyunk. Az Ak. Közi. XXIV. (1891), 621. old. olvassuk, hogy hazánkban typusos C. jacea nem teremne, túl-a-Dunán, valamint a Duna középtájain a C. Pannonica (HEUFF.), az Alföld keleti szélein le az Aldunáig a C. Rocheliana HEUFF. stb. helyettesítené, a vidékünkön termő más eltéréseket elhallgatván. Ezzel szemben ki kell tüntetnem, hogy az i. h. a búzavirág emez eltéréseinek systematikai bélyege nincs közölve, másrészint a C. amara var. Pannonica eredetije a M. N. Múzeum gyűjteményében nem a barnáspikkelyü, hanem a fehérpikkelyü argyrocoma. Továbbá az itt szóba került eltérések geografiailag külön nem válnak, hiszen csak a Balaton mellékén négy alakja nő. A C. Rocheliana (HEUFF.) hazánk délkeleti részének szintén nem egyetlenegy jellemzője a yamz-csoportból, sőt a C. jacea lacerá-tó\ alig különbözik. Vele vegyest nő a C. Banatica ROCH ., in RCHB. Fl. Germ, excurs. 1831, 213, 1 a C. indurata JANKA (C. pratensis KOCH , non THUILL.) stb., úgy hogy geográfiái területek szerint szétválasztása az eltéréseknek teljes lehetetlen. — 560. C. stenolepis KERN. ÖBZ. 1872, 45, Kh (C. austriaca et C. Phrygia SzHW, non L.), Al ! — 561. C. axillaris WILLD . Spec, plant. III. 1800, 2290, SzHW (C. montana HILLEBR. 40! SzHW) a bp meszes sziklás helyein, a Bd n. v. — 562. C. cyanus L. 911, SzHW, elég ritka ; — var. albiceps BORB., fi. alb. Kh ; — var. rhodoleuca BORB. ined. petalis extus albis, intus rubicundis. A keszthelyi temetőben. — 563. C. scabiosa L. 913, Rel. KIT. 6, SzHW, Herrn. II. 281, md; Bf Aidax Rogenhoferi WACHTL gubacscsal; — var. sublucida BORB., Vasvárm. 193 Szgl erdő szélein, a'Bd.— 564. C. Biebersteinii DC. Prodr. VI. 1837, 683 (C. pauiculata SADL., SzHW, HAB. 16, non L.) md. — var. Rhenana BOREAU, FI. Cent. 1857, II, 355 az előbbivel. — var. megamelas BORB. ined. habitu crassior, capitulis conspicue maioribus, macula nigra squamarum duplo maiore, veluti in C. triniaefolia Heuff. et var. eius Tordae BORB. ined. (var. umbrosa SIMK. M. NÖV. Lap. 1879, 52, non Huet, Reut. Ind. Genev. 1856, 4), longius fimbriata. A Badacsony tetején, bazalt sziklán. — 565. C. solstitialis L. 917, Kh (SzHW), Szgl és Tördemicz!, Bd és T közt helyenként (HAB. 13), Ks, Akarattya, Lepsény és Kajár közt az út mentén. 566. Carthamus lauatus L. 830, Rel. KIT. 111, SIGM. 47, WIERZB. mspt 30 (Ederics felé, Bece foknál), SzHW, HAB. 13, 17, a bp. Ks-től kezdve út mentén töviseivel alkalmatlankodik. C. tinctorius L. 830, termesztik; vadsáfrány, porsáfrány. Silybum Marianum L. 823, sub Carduo, Kh fürdőparkjában 1891, mint kerti szökevény. 567. Onopordon acanthium L. 827, SzHW, HAB. ház körül haszontalan kóró md. 568. Carduus nutans L. 821, SzHW, — 569. C. acanthoides L. 821, SzHW, HAB. 13, 18, md. — 570. C. collinus W. et KIT. IC. t. 232, 1807. és 571. C crispus L. 821 KII (SzHW) hegyein, n. v. 572. Cirsium lanceolatum L. 821 sub Carduo, SzHW, HAB. 13, md. — var. silvaticum TAUSCH . Flora 1829, 1 Ergänz. 38 (C. nemorale RCHB. 1831) Bd. — 573. C. eriophorum L. 823 sub Carduo (C. decussatum JANKA) csak a var. platyonychmum WALLR.: Sched. 1822, 448, Kh (Carduus erioph. SzHW, Cirsium e. SIMK.), Kh és F közt ! a parton bokros h., a páhoki kőfejtőnél. — 574. C. Boujarti PILL , et MITT . Iter 1783, 143, t. 13 ! sub Cnico, SzK és VB közt ritka (206. o.). A C.spathulatum MORETTI pl. Ital. dec. 3, 6, 1822, mind a kettőtől kopasz (nem gyapjas) fészkére 1 Non C. Banatica KERN . ÖBZ. 1872, 120, nec C. jacea Banatica WIERZB . ap. ROCHEL, Bot. Reise, 1838, 44; Flora, 1840, I. 379, absq. diagn. — Centaurea jacea L. var. Banatica WIERZB. «canescens, capitulis bracteatis, involucri foliola infima appendice fimbriato-partita, subsequentia appendice irregulariter lacero-fimbriata, suprema ciliata. A C. jacea var. f) KOCH parum tantum differt vestitu et foliis capitulum fulcrantibus» Oravicza. HEUFF, in Sched, Levele fehérmolvhú, jo széles, a felső ép; fészke jó nagy.
