Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása

344 Hélyakútfélék, Dipsacaceae. typo, var. canescente, brachyclini composita; Scabiosa arvensis SzHW), száraz füves h. md, Veszprém (Jutás), Tp és Hegymagasi között. Foliis plerumque pinnatifidis, aut bipinnatifidis, subtus densius canescenti-pubescentibus setulosisque, diplotricha. CL

. quondam HEUFFELIUS 1. c. Kn. Pannonicam (non JACQ

.) «incanam, stellulatopubescentem aut stellato-setoso-pilosam» esse dicit. Foliorum pagina inferior re vera diplotricha: setulosa, praeterea pilis minoribus plus-minus densis albicantibusque, nonnullis eorum bifidis aut pluribus ex eodem puncto ortis («

stellatis»). PORTENSCHLAG (ma a bécsi udv. múzeum gyűjteményében) Sc. pubesccnsnek ítélte; nagyon tökéletlen, a virága színe bizonytalan. 1894. jún. 22. a veszprémi állomás (Jutás) körül, elzárt füves h. fehér-, fehéres- vagy csaknem fehér-virágú is volt, de szárítás alatt a virág inkább megkékült. Ugyanitt kiválóan női példája is sole, s pedig nemcsak a var. canescens-nek, hanem a következő brachyclinisnek is. Szép piros (mint a Kn. Pannonicá-é. \ lila vagy kék virágában a rövid hím satnyás, a bibeszál kinyúlik (flos gynodynamus, imprimis femineus). Sőt a szirom sallangja keskenyebb is lehet, jobban megnyúlik, az egész fészke szebb és teljesvirágúhoz hasonlít. A vajszínvirágú Kn. Pannonica HEUFF. Flora 1856, 52 (Scabiosa arvensis var. ochroleuca GAUD

. Fl. Helv. I. 1828, 390, Kn. Banatica NEILR

. Aufzähl. 1866, 371, SF leucantha SzHW) töredéke HAYNALD gyűjteményében megvan. WIERZBICKI Büdöskútnál 1822. június hónapban gyűjtötte, mint apró- és sürű-szőrű, szürkéllő füvet. Fehérvirágú Knautia Büdöskút tájékán mostanában, sőt a Kn. arvensis vagy eltérése se terem, DEGEN is siker nélkül kereste. A régi példa virága csaknem egyenlő. A Kn. arvensis var. canescens inkább hímes (flos androdynamus) és inkább női (flos gynodynamus) virággal változik. Amaz (hím példa) nagyobbfészkű, szélső virágai sugárzók, emennek a fészke kisebb, a virágai egyezőbbek, a szélsők nem vagy alig sugárzók. Ez a nőpélda (exemplar femineum); — subvar. asecta BORB. foliis omnibus indivisis canescentibus, sed illis Kn. silvaticae 3—4 plo minoribus. Fűzfő, Kh, H ; — var. iasionea BORB. in BAENITZII Herb. Europ. 7770 (1894), floribus aequalibus cum capitulo multo minoribus, praecipue foemineis, illis Jasiones plus minus similibus, stylis longe exsertis. Fűzfő és Jutás körűi. — A Kn. campestri ANDRZ. foliis subtus densius canescenti-pubescentibus, ut in var. cancscente differt; — var. brachyclinis BORB. ined., foliis anguste sectis, capitulo floribusque minoribus, involucro abbreviato, floribus foliola anthodii 2—3-plo superantibus, his ovatis vei lanceolatis. Veszprém füves h., Jutás, Ks, VB, Fűzfő, Gys, Vanyarcz völgyeiben; — var. decipicns KRAS. in ENGL

.: B. Jahrb. 28. köt. 1900, 206, eadem ac var. canescens, sed foliis fere omnibus, fere ad basim caulis reductis, pinnatifidis; involucri foliolis ovato-lanceolatis, florum longitudine duplo brevioribus. Jutás füves h. A tengermelléki flóránkban a Knautiá-nak ez a termete állandó és uralkodó (Ä'. purpurea VILL ). 474. Kn. Pannonica JACQ. Fnum. pl. Vind. 1762, 22, sub Scabiosa, Observ. III, t, 72 (non HEUFF.), BORB. TTK. 1896, 336—337 (Scab, montana L. 1762, 143, Tricherci P. BORB. TTK. 1894, 489), Kh (Sc. silvatica SzHW, non L. 1762), A, Koloska sédjénél (BORB. Bot. Centr.-bl. 1895, BEIH. II. 98), Vászoly, Gys völgyeiben, Büdöskút felé, Récse, Kanizsa bőv. Csinos piros virágáért kertbe illő; — var. dolichodonta BORB. Bot. Centr., Beih. II. 1895, 98, Gys hegyein, Vd és Karmacs körűi, több mint méter magas példák ; — var. angustata BORB. ined. foliis conspicue angustioribus lanceolatis, serratis, longe acuminatis; rosula centralis florendi tempore viget. A Kn. intermedia PERNH. et WETTST

. praesertim molliter et breviter pubescens differt. Kh erdeiben Büdöskút körűi (BORB. TTK. 1893 606). JACQUIN leírása, képe és eredeti növénye ! valamint CLUSIUS rajza (Pann. 435) nyomán kétségtelen, hogy nem a rozettátlan K. silvatica L. lappang növényünk alatt (v. ö. 161, 218. o.). 475. Succisa succisa I.. 98, sub Scabiosa (Asteroceplialus s. WALLR,, SZHW), csak a var. hirsuta WALLR., Sched. 1822, 52, Kh (SzHW), H, Tp nedves rétjén, Kh fészekpikkelye megnyúlik, nagyra nő; — var. stenophylla BORB, foliis linearilanceolatis, •elongatis; bracteis quoque longis, e basi latiore linearibus, capitulum tripto superantibus, H; — var. incisa HOLUBY FI. Trencs. 1888, 52, Kh, Tp, Bpest, Békás-Megyer, foliis pinnato-dentatis. — 476. X. inflexa KLUK, Dykcyon. rósl. III. 1786, 56, sub Scabiosa (Sc. australis WULF 1805, SzHW), H nádasa m.