Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
336 Szilfafélék, Ulmaceäe. aliorum), Bf hegyein, Fd. Gubacsa: Neuroterus ostreus, N. lenticularis, N. leviusculus, emez a Bd a levélnek felszínét is ellepi, Cynips glutinosa var. coronata GIR., C. caput medusae HART., Dryophanta pubescentis MAYR, D. Quercus folii. A bd-i fán kéthegyű levél is volt, a felső részén ketté válván. Ez a bodros tölgy tulajdonképen a Qu. coriifolia BORB. et VUK. Erdész. Lap. 1886, 337, ÖBZ. 1886, 283, WILLK. Fortl. Fl. 1887, 424, Qu. pubescens X Cerris WILLK . ib., hegyes és bodros levélkaréjokkal, de a Qu. cj-ispatá-tó\ kevéssé különböző. Ennek t. i. az évi hajtásán a levél STEVEN szava szerint nyeletlen, a mienk levélnyele rendes; — var. ceri-ioides WILLK . et COSTA, Linnaea 1859, 123 (Qu. cuneata KIT. Add. 1863, 51, non WANG. 1781, nec Ten., Qu. Kitaibelii SIMK. M. NÖV. Lap. 1883, 66) Bf hegyein és parkjában. — 300. Qu. cerris L. 997, SzHW, cserfa, a Bd, Kh és Szgl. erdejében. Gubacsa: a Neuroterus lanuginosus GIR., Andricus multiplicatus GIR., mind a kettő gyakori s néha az egész fa lombozatját elcsúfítja, A. grossulariae GIR., A. aestivalis GIR., A. crispator TSCHEK., A. cydoniae GIR , Synophorus politus HART., Cecidomyia homocera Löw., C. circinans GIR., 6. Cerris KOLL., Fonyódon (SZÉPL.), Bd, Erineum quercinum PERS. (Bf, SZÉPL. 19). Mélyebb- és szabálytalan-sallangú, egyik-másik sallangja újra karéjozott. Makkos példa. Makkcsészéjének felsőbb pikkelye vékonyabb és halaványabb, azért a makkcsészéje kétszínű. PANCIC is ilyenformán különbözteti meg a Qu. Austriaea-tó\ (Verhandl. zool.-botan. Gesellsch. 1856, 570); — var. Qu. Austriaca WILLD. Sp. pl. IV. 1805, 454, SzHW (Qu. Cerris HAB. 16, 18, non L.), sekélyebb- és egyenletes-karéjú, makkcsészéje egyszinű. A bp elég gyakori, egyenként vagy kisebb csoport, Fd hegyén; Aszófő és Pecsöl közt erdőt alkot. Gubacsai, mint a tőalaké, továbbá a Cynips cerricola GIR., C. glutinosa var. cononata GIR.; — subvar. cycloloba BORB., Botan. Centralbl. 1889, nr. 5, 130, foliis aequaliter sinuatis, sed lobo rotundato mutico. A, Ed hegyén. Gubacsa a Neuroterus lanuginosus GIR. — Qu. conferta KIT . in SCHULT. Ö. El. 1. 1814, 619, SzHW említi, de bizonynyal csak Szlavóniára gondolva. 301. Fagus silvatica L. 998, SzHW, SIMK., erdőben, de erdőt csak Kh vidékének magasabb h. alkot, a Bd tetején egyenként, egyebütt a bp eltörpülve, de a letarolt lejtőn nincs. Inkább a parttól beljebb kezdődik az elterjedése. Castauea cas/anea L. 997 sub Fago (C. sativa MILL .) ültetve ritka, a Bd szőllei fölött s a kh-i szőllők közt láttam (C. vesca GAERTN., SZHW). 27. család. Szilfa/élek, Ulmaceae. 302. Ulmus campestris L. 225, IIAB. 16, 18, SzHW, a bp lejtőin elszórva, ittott a kerítésben eltörpülve. A Bd új hajtásainak a levele változatos, a csúcsa felé megnyúlt-nagyfogú. Hajtásainak ága gyakran parásodik (U. suberosa EHRII., SZHW). Ks, Tetraneura ulmi L. gubacscsal. — LINNÉ szava : «foliis duplicato-serratis» és a «folio latissimo scabro», valamint LINNÉ herbáriumának U. campestris-e is azt igazolja, hogy az U. campestris L. = U. montana WITH., SZHW = U. scabra MILL. — 303. U. nitcns MOENCH, Meth. 1794, 333 (U. glabra MILL. 1768, non PIUDS. 1762); a bp lejtőin elszórva. Cserjéje véletlenül Ks nádasában is (122. old.). Akarattya mellett óriás, terebélyes, magános fája van, melyet a nép Rákóczy-fának nevez (BERNÁTH i. h. 1 — 2. old.), 1 Hegyeshalmi FISCHER KÁROLY úr kérésemre kis ágat küldött róla s azt írja, 690 cm. kerületű; — var. xanthochondra G. BECK , Fl. N.-Ö. 1890, 313, Kh völgyeiben, Budán. U. pedunculata FOUG. Mém. ac. sc. nat. Paris 1787, 211, itt-ott ültetve. Korálszilfelék, Celtidaceae. Celtís aus (ralis L. 1043, ültetve, H. 1 Rákóczy tölgyfái Bazin vidékén (Term.-tud. Közi. 1897, 456.) más faj óriása.
