Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
330 Borzhínárfélék. Csillaghinárfélék. Ny ír fa félék. IV. osztály. KÉTSZIKŰEK, DICOTYLEDONES. 1. aloszt. Sziromtalanok, Apetalae. 23. család. Borzhínárfélék, Ceratophyllaceae. 345. Ccratophyllum demersum L. 992, Kh (SzHW), kivált F körül a Zalában, valamint a Kis-Balatonban (BORB. FK 1891, 468, 470), Szgl, Tp, H, Vd vizeiben, Bf, Kövesd, Al partján; — var. macracanthum BORB. FK 1891,470, ÖBZ 1892, 145, termésének tetőző tövise egész 17 mm. hosszú, az oldalsó két tövis valamivel kurtább. A termés felszíne szemcsés, levele is gyenge, inkább olyan, mint a C. submersum-é. A horvátországi C. demersum termésének felszíne Lepavina vizeiből meg a grobniki mező tavából egészen sima. A Zala vizében meg a Kis-Balatonban. 346. C. submersum L. Sp. pl. ed. II. 1763, 1409, F, Bg vizeiben; — var. Haynaldianum BORB. M. Növ. Lap. 1884, 20, F vizeiben, kivált a Zalánál. 24. család. Csillaghinár félék, Callitrichaceae. 347. Callitricke verna L. FI. Suec. 1755, 2, Kh vizeiben (SzHW) ritka, Sümegen is (SZÉP I. 10). 25. család. Nyírfafélék, Betnlaceae. 348. Betula pendula ROTH , Fl. Germ. L 1788, 405 (B. verrucosa et B. alba autor. Hung., SzHW), erdőben szálonként, gyakran ültetve. — 349. B. pubescens EHRII. Beitr. VI. 1791, 98, SzHW; var. subbiserrata BORB., Vasvárm. 1887, 175. Vd régi lápján levő erdőcskében gyakori, mint régi nyirves (betuletum) maradéka. Folia + pubescentia aut fere glabra; — var. rhombifolia TAUSCH , Flora 1838, 752, Regei: Monogr. Bearb. der Betulac. 78, DC Prodr. XVI/b. 166, valóban felemáslevelű, hajtása levele alja kerekített, akkora s olyan mint a B. pubescens-é, a virágzó vesszőn kisebb rhombalakú. Az előbbi között. 350. Alnus glntinosa L. 983 sub Betula, SzHW, a parton elszórva (122. o.); — var. denticulata C. A. MEY. Ind. Cauc. 1831, 43, LEDEB. Fl. Ross. III. 657, a Bd. partján, levele inkább fordított tojásdad, a csúcsa nem csorbított. — 351. A. pubescens TAUSCH , Flora 1834, 520 (A. glntinosa X incana; A. barb at a var. subglutinosa SIMK. ! Ak. Közi. XVI, 1879, 148) csak a var. subviscida BORB. ined. Levele csaknem kerekded, kisebbfajta, majdnem olyan hosszú, mint a minő széles, a teteje gyengén csorbított vagy csaknem csonkított, fénytelen, a visszája ragadós, sáppadtabb, többékevésbbé szőrösödő, az ér szöglete prémes, az alja kerekített vagy alig összehúzódó, széle kétszer fürészelt, oldalere egy-egy felén többnyire hat. A Bd partján. Keményebb, nem ékforma, sokkal kisebb, kerekded, a nyelével, hajtásával s a virágzata tengelyével együtt pelyhes és szürkéllő levele az A. glutinös a-tól, széles, csorbított, nem karéjkás levele, nem kopasz nyele a var. denticulatá-tóX, levele alakja az A. pubescenstől választja el. Az A. barbata MEY. Ind. Cauc. 1831, 43, LEDEB. 657, hosszas-tojásdad, az A. glntinosa var. subrotunda DESF., SPACH, Ann. sc. nat. sér. 2, vol. 15, 207 fordított tojásdad, vagy kerekdeden fordított tojásdad, nagyon tompa v nem csorbított, alján ékalakú levelével tér el. — 352. A. Balatonialis BORB. n. sp. Altoboza szokatlan nagy, egész 3 cm. hosszú, 16 mm. széles. Pelyhes, az erein jobban pelyhesedő, az erezet szögleteiben prémes levele visszájáról az A. Badensis-szeX LANG, HAGENB. Suppl. 1843, 192, REGEL : Monogr. Betul. 163 (A. ambigua G. BECK 1888, A. barbata var. subincana SIMK. i. h. 1879), valamint az A. pubescens-seX rokon, de a nagyobb áltoboz, valamint a levél alakja is megkülönbözteti tőle. — Levele középnagyságú
