Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
2. rész. A Balaton vizében és partmellékén termő Chara és edényes növény rendszerbeli felsorolása
Pázsit félék, Gvaniinaceae. 315 5. család. Pázsitfélék, Graminaceae. Zea Mays L. Sp. pl. 1753, 791, mindenütt termesztik. 30. Homalocenchrus oryzoides L. 55, sub Phalaride (Leersia o. SW), Kh (Asprella oryz. LAM., SZHW, Oryza clandestina A. BR., SIMK.) a Hévvíz pataka mentén ! Bg vizei m., Yd. 31. Crypsis aculeata L. 42, sub Schoeno, T. és Szántód nedvessós h. ritka. — 32. C. schoenoides L. 60, sub Phleo, T. nedves sós h. (HAB. 16), n. v. 33. Alopecurus pratensis L. 60, md. — 34. A. geniculatus L. 60. Kh rétjén s árkaiban, Vd lápján. — 35. A. fulvus SM. Engl. Bot. XXI. t. 1464, 1805, réten a Bd körül. 36. Phleum phleoides L. 55, sub Phalaride (Ph. et Chilochloa Boehmeri SzHW) bp;—var. latifolium G.BECK , Fl. Nied.-Öst. 54. 1890, Gys völgyeiben; — var. viviparum ASCHERS . Fl. Brandenb. 1864, 816, tulajdonképen a Tylencus phalaridis nematoda gubacsa, VB, Al füves h. — 37. Ph. paniculatum PIUDS . Fl. Angi. 1762, 23 (Phi. asperum JACQ . Coll, I. 110, 1786) T.! és Kh (SzHW) száraz h., mint római telepes. — 38. Phi. pratense L. 59, a bp, Vd; — var. nodosum L. Syst. X. 1759, 871, Kh, Gys völgyeiben. 30. Typhoides arundinacea L. 55, sub Phalaride (Bal dinger a colorata G., M. et SCH.) Tp, F vizei m.; — var. picta L. 55, néhol kertben. Vadon a Rákos nedves h. 40. Holcns lanatus L. 1048, SzHW, Hab. 12, a rét uralkodó füve md, egész nagy teret elborít, Vd. — 41. H. mollis L. Syst. X. 1759, 1305 Kh (SzHW), n. v. 42. Hierochloe hirta SCHRANK , Bayer. FI. I. 1789, 337 sub Savastana (Avena odorata var. aristata LAM . et DC. Fl. Fr. III. 1805, 42, Hole, australis SCHRAD . Fl. Germ. 1806, 252, SzHW.) Bf. hegyein gyakori (Tormányhegy, SIMK . 209), Kh (SzHW.), Gys, VB, SzK, s a Bd erdeiben helyenként bőv. — 43. H. odorata L. 1048, sub Holco, Kh (SzHW), n. v. (Buda-Eörs Kakukhegyén!). 44. Anthoxanthum odoratnm L. 28, SzHW, száraz hegyi réten bp, Sf nedves rétjén — var. glaberrimum SCHUR , Enum. 725, Gys völgyeiben. 45. Milium effusum L. 61, SzHW, Gys, Kh, A erdeiben. 46. Orysopsis virescens Trin. Fund. Agrost. 110, 1820 sub Urachne (Milium paradoxum autorum Hungar. SzHW, non L.) erdőben, bokros helyen, T (Kit. Bar.), Bf, A (Rel. Kit. 109), Kh! (SzHW). 47. Digitaria sanguinalis L. 57 sub Panico ( Syntherisma vulgare SCHRAD. 1806) Kh (SzHW), a Bd (SIMK.), F, KS füves művelt h. — 48. D. humifusa RICH. in PERS. Syn. 1805, 85 (Synth, glabmm SCHRAD. 1806, Panicum lineare KROK. FI. Sil. 1787, 98, non L. 1762) Kh (SzHW) és Sf! száraz füves h. Füzérkéje rövidebb és inkább tojásdad, mint a rokon fajoké (Besnyő Gödöllő m., Rákos, Palota felé is, de nálunk általában ritka. — 40. D ciliaris RETZ. Obs. IV, 1786, 16 sub Panico, SIMK. (Synth. cil. SCHRAD., SzHW), a bp művelt h., kivált szőllőben, sőt Fd körül is. — var. intercedens G. BECK , Fl. Nieder.-Öst. 1890, 43, gyakori gyom md. 50. Eclúnochloa crus galli L. 56 sub Panico (P. aristatum SzHW) nedves h. md; var. breviseta DÖLL FI. Bad. I. 1857, 232, a tőalakkal, de ritkább (P. muticum SzHW). 51. Panicum miliaceum L. 58, ritkán termesztik, néhol elvadul (Bf). 52 Sctaria verticillata L Sp. pl. 1862, 82 sub Panico (P. verticillatum SzHW, HAB. 17) művelt h., leginkább szálonként; — var. breviseta GODR. FI. Lorr. III. 1844, 126 (var. arenosa SCHUR ) Szgl. — 53. A. ambigua Guss. Prodr. FI. Sic. 1827, 80 pro var. a Bd művelt h. — 54. A. viridis L. Syst. X. 1759, 870 sub Panico, SzHW, HAB. 17 md. — 55. A glauca L. 56 sub Panico, SzHW, HAB. 17, az előbbivel, de ritkább. A. Italica L. 56 sub Panico «aristis flosculo brevioribus» = P. maritimum LAM .? Encycl IV, 737, 1797 — P. compaction KIT . in SCHULT. Ö. FI. 1814, I. 212, n. v. — 56. A. Germanica MILL . Diet. 1768, nr. 1, sub Panico (59. ábra A; Panicum IT . et GERM. SZHW ), takarmánynak vetik, néhol elvadul. A S. pachystachya BORB. ined. (59. B. ábra); a hosszúsertés, vastagvirágzatú, széleslevelü faj, a S. Italica AUTOR ., de nem a P. Itat L., melynek az autóra rövid sertét tulajdonít. Ritkábban termesztik, Sz.-Gotthardon (Vasvm.).