Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
294 A mályvafélék közül az Althaea cannabma, A. micrantha. A tátogatók közül a Veronica longipolia, az ökörfarkkóró fürtjének sarjadzása. A kakasczimerfélékből az Odontites linifolia seregesen, 0. serotina, Euphrasia cucullata, E. Kerneri. Az ajakosak közül a sok menta, a Teucrium Pannonicum stb. a parton kiváló, Calamintha intermedia a hegyen. Csengetyükeféle: Campanula tenuifolia. A leples kétszikűek közül számos lósóska, laboda, libatalp, Salsola, Kochia prostrata, keserűfű stb. érése. Az őszi jelenség a makkérés meg a cserző gubacs. A szüret szezonnövénye a zsidócseresznyének pirosodott kelyhe, meg az iszalag pelyhes termésbokrétájával. A Melanthaceákból a kikirics, meg a Verati'um nigrum. A liliomfélék közül az Allium moschatum, meg a Scilla autumnalis serege. A rokon amaryllisfélék közül a Sternbergia colchiciflora nevezetes, míg a makkhullás, a lomb sárgulása és hullása az évi életműködés megszűnését jelzi. A Balatonmellék eredetisége kiválóan a tavaszi és őszi virágzásban nyilatkozik. Mind a tavaszi, mind az őszi flóra a nyárinál természetszerűen kevesebbtagú, de az igazi tavaszi és igazi őszi majd mind jellemző. A gazdagabb nyári flórában jobban eltűnik a kevesebb eredetiség. De belőle az a tanúiság is vonható, hogy a nyár időjárása a másvidéki növények meghonosodására megfelelőbb, ezért a mindenfelől jött fű nyáron majdnem jellem nélkül jobban keveredik, míg őszkor és tavaszkor inkább a hasonló vidékről érkező egynyáréltű fű honosodik (285. old.). A Vicia sparsiflora behurczolásának ilyen értelemben a tavaszi virágzás mondana ellene, így derűi ki jobban a tavaszi és őszi virágok eredetisége és nevezetessége. A Balatonmellék flórájában a másodvirágzás se nagy ritkaság. Legelőször említem a meghonosodott amerikai ákáczfát vagy koronafát, mely új hazájában másodvirágzását nyáron nem ritkán ismétli. Így 1893. aug. 18-án Lepsény és Székesfehérvár körűi, 1896. aug. 6-án Siófok környékén nyílott. 1 Ez hazánkban gyakori. Legelőször RÓMER a bakonyi Csernye határából 1859. aug. 20. jegyzi fel. 2 Én 1880. júl. 23. Hatvan mellett, 1887. aug. 7. Vésztő, 1887. aug. 12. Okány (Bihar) 3 körűi, 1888. júl. 11. Rákoson (Budapest), 1894. júl. 7. Rónádfán (Baranya) bőven, júl. 8. Simontornyán, aug. 16—23. Vésztőn, de más esztendők augusztus havában is (1887—94) láttam, úgy hogy az akáczfa másodvirágzása alvidékünkön meglehetős általános s a népdal is megörökítette, hogy «Kétszer nyílik az ákáczfa virága» (E. KOVÁCS GYULAV A Cotoneaster-en Balaton-Füreden július közepén, Budán június elején látni néhány másodvirágot (az ó-budai sziklás hegyeken) A Salix amygdalina nyári és őszi virágzása (S. semperflorens HŐST; var. serotina KOVÁTS) hazánkban gyakori, a Balatonnál azért nem nagyon szembetűnő, mert e bokor itt elég ritka. \ A Colutea arborescens meg a vörös gyűrűfa Kenesén 1893. aug. 18-án nyílott, 1 BORBÁS: Kert, 1896. évf. 877. old. — 2 A Bakony 89. old. 3 BORBÁS V.: Österr. Botan. Zeitschr. 1887. 403. old. 4 V. ö. PETHŐ GYULA: Gyümölcsös és virágos aranyalmafa Zalavármegyében; Term.-tud. Közi. 1899. 596—97. old.
