Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
30 A vízi fii szőrössége. Kopasz vagy kopaszabb: Potentilla anserina var. nuda GAUD. Ulmaria ulmaria (Spiraea denudata). Comarum palustre. Betula pubescens glabrifacta. var. villosuvi PERS. Betula pubescens stb. Potentilla anserina L. Ulmaria glauca (SCHULTZ). Sürűszőrű : A vízbeli és parti fű összekötője a szőrösséget, illetőleg kopaszságot tekintve, a Polygonum amphibium szőrös parti meg a var. fluitans L. meztelen vízi alakja, a mely egy tőből is fejlődik (28. ábra). A vízi növényen azonban a hajszálképletnek más faja is kiképződik. Ilyen a serte és tüske. Erre nézve a vizek királyát, a Victoria regiá-t kell elsőnek említenem, de a Balaton mellékén is van keményszőrű (Symphytum officinale, Cirsium brachycephalum, Galium uliginosum, G. palustre, Char a hispida, Ch. crinita) vagy tüskés vízi fű (Naias marina, Asperula aparine, másutt), az Erythraea uliginosá-wN pedig sajátságos érdessége van. Más bőr-, illetőleg hajszálképlet a mirigy a harmatfüvön, vagy a pelyva az Aspidium cristatum-or\, A. spinulosum-on. Ezek után látható, hogy a vízi növény egy természetes termőhelyen pelyhes vagy kopasz lehet. Ámbár DE CANDOLLE a Regni vegetabilis systema naturale II. kötetének (1821) 54. old. a nagyváradi tündétrózsa kopaszságáról azt mondja, hogy «character levis equidem in plurimis plantis, sed maioris momenti in stirpibus aquaticis», vagyis hogy a kopaszság meg a szőrösség a legtöbb növénynek gyenge bélyege, de a vízi növényen többet jelent, — az elősorolt példák azonban az ellenkezőt igazolják, mert ugyanabban a kis medencze vizében is, más morfológiai különbség nélkül, a vízi fű egészen kopasz vagy bolyhos is lehet. Ebből az is következik, hogy a Nymphaea Lotus-nd\c kopasz alakját kelleténél jobban túlbecsülték, növénygeografiai rejtélyt, ősvilági növénymaradékot, sajátságos endemismust kerestek benne, a hazai flórának kiváló bennszülött díszét dicsőítették, míg mások helyesen, egyszerűen a Nilus tündérrózsájának, hazánkba a török 1 (vagy mint a N. coerulea SAVIGN.-Í uraságok)-iiltette virágját látták a nagyváradi meleg forrásban. A vízi fű szőrének biologiáját tekintve, meg kell említenünk, hogy a nyers táplálék fölszívása máskép van a földben és sárban, mint a vízben. Elegendő vízi növényünk van a Balatonban is, a melynek gyökere általában nincs (14. old.), tehát gyökérrel már ezért se szíhatja fel a táplálékot. Továbbá a vízi fű egy része bogárfogó és húsemésztő (az Utricularia gyökértelen és bogárfogó); fogódzkodó gyökere általában gyenge, már ezért is másfélének kell lenni a táplálék fölvételének. A vízi fűnek tehát nem kiválóan a gyökér a nedvszívója, noha a vízi gyökéren is szivároghatik bele víz, hanem a bőre. Ezen át szivárog belé a víz, a melyben a széndioxyd meg az oxygén elnyeletve lappang, a szerves só pedig feloldódott. Az egészen vízbeli fű nedvszívása tehát inkább olyan, mint az alsóbbrangú moszatoké, Characeáké, vagy más vízi kryptogamáé, a szövetjök is rendesen gyenge szokott lenni, nem fásodik. A vízi növény szőre egyrészt bizonyosan mint víz-(táplálék)-szívó szerepel. A növény bőrszövetén levő hajszál épp úgy szívja magába a vizet, mint a vékonyka 1 Dr SZABÓ JÓZSEF és ENTZ GÉZA népszerű előadás közben hirdették.
