Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
284 Az újabban bevándorolt növények. \ kenyérbélvirág ( Calendula officinalis), mirhavirág (Chenopodium botrys), a banyafű, banyalapu, lapos vagy széles menta (Balsamita), narcisszus, a rozmaring stb. Ezt a bakonyaljai menyecske októberben, Somogyban kenderért cserében árulja. Előbb a gyökerét leforrázza, hogy tovább ne szaporíthassák (v. ö. még a 278. old.). A vidékről ültették a kertbe vagy a temetőbe a Salvia Aethiopis-t, a fátyolvirágot (Gypsophila paniculata, G. Hungarica), a szappanfüvet vagy koporsóvirágot, a búzavirágot, az Artemisia scoparia ürmöt, a Dianthus Hungai icus-t, D. barbatus-t, az enyveskét vagy czinegeszegfüvet (Viscaria), a gyöngyvirágot, kerti tóba a tündérrózsát. Kerti ápolásra méltó a vidék folyondárja (Tamus). Kerti virág lett továbbá a vidékről a Coronilla emerus, a fanyarka, a Rosa Jundzilli, R. alba, a Colutea arborescens, a Cotoneaster bokor. XLVIII. FEJEZET. AZ ÚJABBAN BEVÁNDOROLT NÖVÉNYEK. Hazánk s a Balatonmellék flórája, mint a megtelepedésre alkalmatos hely, ősidők óta már annyira megváltozott, s össze-vissza keveredett, hogy a tarka vegyülékből, kivált a földművelés övében, nehéz a visszamaradt kevés eredetiséget kipuhatolni, s a jellemzőt és idevalót kiválogatni. A Balaton mellékének ezredévekkel ezelőtt annyiféle növénye, a mennyi ma tarkítja a környékét, bizonyára nem volt. Flórája lassacskán bővült. A bővülés a történelem idejében nagyobb, mint azelőtt, a gyarapodáson az ember lendített. Melyek már a történelem előtt itt élt növényei, csak a sziklának régiségéből következtethetjük, a melyen kívül más helyen nem nőnek. De még sok más régi-időbeli növénye van a Balaton mellékének, a melyről N nem tudjuk, mióta van ott (Xanthium strum.), de bizonyosan nem újabb behurczolás v. beköltözés. Ezt őshonos polgárnak tekintjük, de valaha bizonyára szintén mint települő került a vidékre. Másról több-kevesebb vagy teljes bizonyossággal tudjuk, hogy nem rég van itt, sőt némelyik megtelepedésének a korát és alkalmát is \ ösmerjük, pl. az Erechtites a vas- és zalavármegyei vágásokból jutott a múlt évtizedben Zirczre, a Tátikára, sőt hamar eltűnve Keszthely partjára is. A nem régi beköltözést gyanús, nem alkalmazkodó, szövetkezetbe nem lépő viselete, valamint az árúlja el, hogy a vidék természeti viszonyaihoz kellően és hamarosan hozzásimulni nem birván, a neki megfelelőbb külön helyeken kóborol. Ez az ismeretes bevándorolt, s ha a vidék természetéhez már hozzászokott, a meghonosodott növény. A kerti szökevény, a magasabb hegyről lehurczolt vagy lesodort fű 1 nem vándor. A többi őspolgár is lassanként költözött hozzánk valaha, de megtelepedését és klímásodását ma már nem kutathatjuk. Az őspolgár (régi beköltözés) meg az újabb bevándorolt között, a polgárjogot tekintve, az időbeli megtelepedésen kívül más különbség alig van. Az újabbkori bevándorlás okait, alkalmait és körülményeit kutatni és földeríteni a növénygeografiának egyik főmunkája, mert míg ezen az úton a növényköltözködés és bevándorlás titkait föltárjuk, másrészt az eredményből a múltra vissza tudunk pillantani, ill. az ősi viszonyokra is vissza tudunk belőle következtetni. 1 Természettudom. Közi. 1895. Pótfűz. 82. old.
