Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

278 A szőllőmnvelés növényzete. Szerémségből említ, a Balaton mellékéről WIERZBICKI 1820-ban jegyzi föl. — A liliomos mezők maradékának, mint más magas liliomfélét, nem tarthatjuk, mert hazánkba kétségtelenül vetőmaggal került, s az Alföldön ma is helyről helyre kóborol (Kalocsa). Nevezetes vándor műveletlen helyen a szerb tövis. Útfélen a Sclerochloa dura, Soria Syriaca, Aegilops cylindrica, Centaurea solstitialis, mint keleti települő, a bürök, Salvia verticillata. Polygonum aviculare, pemetefű, Ballota nigra, Sinapis , alba, Dipsacus, Chelidonium, pemetefű, Lepidium ruderale. Bent a hegységben is akadni nem régi beköltözésre, melyet a legelő jószág szállított oda, pl. Büdöskútnál, Keszthelyen mindenféle gaz, de kivált az Erigeron Canadense, szerb tövis, Caucalis daucoides, maszlag, beléndfű, Hibiscus teruatus, Crepis setosa, Agrimonia procera, Chenopodium bonus Henricus, a zsidócseresznye. | Az ilyen hely soká megtartja a gazos jellemét. Büdöskútnál a régi marhaállás erdei füvekkel már jól benépesedett, de köztök a bojtorjános gaz és más odahurczolt fű még mindég szembetűnő, elárulván, hogy ott régebben jószág szokott pihenni. A vanyarczi völgyön föl is ilyen gizgaz jelöli a sertésnek legelő útját. Kert körűi elvadul a Chenopodium boirys (bárányfarka), SzENCZY-ék szerint a Cli. ambrosioides is, a szöges borsó, a Borrago, az Asclepias Syriaca (selyemkóró, 58. ábra), a magvarúgó (Ecballium elaterium), Nycaudra physaloides, Antirrhinum maius, az alkörmös, Sicyos angulatus, a torma, a vörös paréj, a kerítésen a Humulus Japonicus. Hihetőleg kertből menekült ki a Melissa officinalis is. A keszthelyi fürdő parkjában: Ricinus communis, Silybum Marianum, Coriandrum sativum, Calendula officinalis, a füredi park bokraiban a Sedum rnpestre oly gyakori, hogy teljesen meghonosodottnak mondható. A magasabb elvadult növények közül a Spartium vagy tőrzanót (235. old.) lehet, kerti maradék. Vörösmái körül, Tiliany és Füred közt, a Rosa turbinata virít, mint régi kultúra maradéka. Elvadult rózsa Kenese és Fűzfő közt is van. A szőllőmüvelés növényzete. Én idáig azt tapasztaltam, hogy a vidék flórájának érdekessége és gazdagsága a jó bortermő helylyel együttjár, hogy a jó bor egyszersmind változatos és tanulságos flórának a czégére. Budapest, Eger, Gyöngyös, Tokaj, Diószeg, Nagyvárad, Ménes, Versecz, Szvinica az Al-Dunánál, Karlócza stb. elegendőképen meggyőző . példa. A balatonmelléki hegyeken ebben a meggyőződésemben meglehetősen csalatkoztam. Csopak, Arács, Füred és Keszthely hegyeinek a magyarföldi flórája elég változatos, de a felsorolt községek egyikével sem vetélkedhetik. A Badacsony pontusi munkált földrétegén s a szőllő meg az erdő közt a vegetatió éppen nem valami kiváló; csak kevés a keleti (Erysimum canescens, Fumaria prehensilis) és déli növénye (Tunica saxifraga, Rosa repens); inkább az erdejének és tetejének a növényzete többféle. A szőllőültetés a bakonyi lejtőknek eredeti növényzetét irtotta ki, azt, mely a haza flórájának helyenként ma is főjelleme a síkságra tekintő erdőtlen . hegylejtőkön. A bor fürtjét éppen azon az övön termesztették, a mely a magyar flórának egyik legkiválóbb tanyája. — Most csak a mezsgyén, útszélen, elhagyott r r meredek földdarabon vagy a szőllő fölött látni az ősi vegetatió szétszaggatását. A fogyaték oka a nyugati fekvés és alacsony vidék, melynek Túl-a-Dunán másutt sincs nagyon gazdag vegetatiója. Okozója továbbá a régi természeti változás és