Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
270 A termőhely megváltozása. vegetatió lassanként a kiszáradt rónaságra leereszkedett. Ez is igazolja, hogy a homoki fű a síkon fiatalabb, mint az erdó'tlen partlejtő növényzete. Nagy idő telt azóta el, számos vegetatió-sorozat váltakozott hazánknak erdőtlen lejtőin és száraz pusztaságain, míg végre bekövetkezett a mai állapot, hogy az eredetileg közös termőhely növénye helyet cserélt: része az erdőtlen lejtők sziklás helyein maradt; ezt azután a Balaton mellékén a szőllőtermelés tizedelte meg. Más része a régi növényzetnek a hegyen nagyrészt egészen elpusztúlt, ellenben ugyanazon hegynek lesodort málladékán és porladckán, a rónaság homokján fennmaradt, az új viszonyokhoz hozzásimult s a kedvezőbb helyen nagyon elszaporodott. így keletkezett -f a honioki növényzet a másodtermőhelyen, a hegyről lesodort talajrészen A síkság földje tehát nem eredeti, hanem növényzetének részével együtt hegyi származék, még a vízkihányta homokturzás is. A lesodort hegyi föld a vízpart eredetiségét is eltüntette. A közönséges szemlélő alig hinné, hogy a jó Isten a homoki növényt nem külön teremtette, hogy az tulajdonképen a hegyről oda leereszkedett s ott a friss talajon elszaporodott hegyszülte származék. LINNÉ-nek s más floristának erről sejtelme sem volt, azért az ilyen növényt, mely másutt hasonlóan hegyiből keletkezett, utólsó gyakori termőhelyéről arenaria fajnévvel nevezgette (Arundo arenaria L., Potentilla arenaria BORKH., Viola arenaria DC.). Ezek után az is megfejthető, hogy a nem messze (Vasvárm., Horvátország) kavicsos földön töméntelen Calluna a Balatonnál s az Alföldön mért nem terem. A csarab kiválóan kovaföldet és homokkövet kedvel. Rónaságunk határán azonban gyakran mész- és másfajta sziklák vannak, melyeket a csarab természetszerűleg elkerül, tehát a termőfölddel a síkságra le se ereszkedhetik. Kiváló magyarföldi vagy pusztai vegetatiónak a rónaságit szokás mondani. Magyarföldinek oly értelemben mondhatjuk, hogy eredetileg az erdőtlen hegyi lejtőink, sőt az ausztriai havasok (219. old.) növényzetéből hazánkban támadt, de már másodtermőhelyen. Eredeti magyarföldi növényeink eleinte az erdőtlen hegylejtőket füvesítették, s a míg az ásó, kapa és eke nem bolygatta, a havason kívül itt nyilatkozott kiváltképen a magyar flóra jelleme, belőle lett, a rónaságra leereszikedve, a pusztai vegetatió. A Balatonmellék hegyein és völgyeiben ennek az eredeti magyarföldi vegetatiónak maradéka még az első termőhelyén látható. Végre, az után a gyakran emlegetett mondás után, hogy hazánk flórája az orosz steppéről füvesedett, bizonyos részben és tekintetben bátran ??-t írhatunk. Tekintsük példaképen a pusztai jellemül gyakran emlegetett árvalányhajat. Hazánkban az eltérésekkel együtt mintegy tízféle nő, a temesvármegyei homokon csak három. A Balatonmellék hegyein van «pusztai» árvalányhaj, de alatta kócsagtollforma pelyhes-bokrétás faj nincs. A budai hegyeken a pelyhes-forgós fajok közül legalább négy fajt (Stipa pennata, S. eriosoma, S. longifolia és A. pulchemma) számíthatunk, a Rákoson csak az első terem. A hegyről való befüvesedés tehát nagyobb figyelmet érdemel, mint a mennyibe idáig részesítették. Az, a mit itt elmondottam, azonban csak kezdet és irányt jelez, a kérdés kimerítése és befejezése csak az egész haza flórájára tekintettel lehetséges. Különös tanúlságos annak a völgynek és hegysor lejtőjének a növényzete, a mely Ó-Budáról Esztergom felé húzódik, Békás-Megyer meg az alatta elterülő homokvidék, Versecz meg a temesmegyei rácz homokpuszta ( Crocus reticulatus, Bromus fibrosus, Dianthus giganteiformis, Echium rubrum stb.).
