Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A termőhely. 267 Minthogy vidékünk geografiailag meglehetős tagozatlan, a termőhelyek közül az erdőt, a parlagot és legelőt (beleszámítva a munkálatlan hegylejtőt), a szőllőt, szántóföldet és munkált helyet, az ember lakása környékét, a vidék termékét meg az ujabb bevándorlásokat ismertetjük A hegységbeli rét és völgy növényzetére ki nem terjeszkedünk, mert a partmelléktől eltérítene, a területünkön levő ilyen pedig szűkterjedelmű, s a növényzete a partmelléki rététől (145. old.) alig különböző, vagy pedig a növényzete úgy változik, a minő a használata (munkált föld, rét, legelő), vagy ha az erdő egész a völgy széléig terjeszkedik, akkor az erdei füvek sereglése szegélyzi. A völgyben a sédmelléke is tarkább: sédbúza (Deschampsia), sédkender (Eupatorium), Pulicaria dysenterica, Epilobium hirsutum, E. parviflorum és néhány fajvegyülék, Angelica montana, Scrofularia nodosa, Sc. Ehrharti, Cirsium canum, Symphytum officinale, Aethusa cynapium, a Badacsony Kisfaludy-forrásától lerohanó víz mellett ugyanezek, a Lysimachia punctata és más szőllőközi keverék terem, míg a Knautia Pannonica, Galium uliginosum var., valamint a Helleborus dumetorum Koloska (Arács) sédje mellől a tópart felé nem közeledik. A termőhely megváltozása vagy a növényzet másodtermőhelyen. Hozzászoktunk, hogy bizonyos füvet a mai termőhelyéről hegyinek, erdeinek, mocsái'inak, rónaságinak, szikinek, homokinak stb. mondunk. Erre a hosszas tapasztalat vezérelt, mert gyakran a jelölt helyen látjuk, s valóban hosszas időn át vagy ama helyek természeti viszonyaihoz szoktak, vagy ott keletkeztek, illetőleg ott formálódtak át. E megszokás szerint teliát hegyen általában hegyi vegetatiót, a síkságon mocsári, homoki, sziki stb. növényeket várunk. Annál meglepőbb, hogy pl. a békésmegyei kisebb tölgyesben, Kecskemét síkján, Iráz pusztán (Bihar), vagy Temesvármegye homokmezején hegyi növényekkel találkozunk, a Rákos homokos mezejének vezérnövényzete pedig, kevés kivétellel, a budai erdőtlen lejtőn is uralkodó. Különösen, a ki a hazai homoksíkság flóráját jól ismeri, — mert a Balatonmellék kedveért erre van szükségünk, — egészen sajátságosnak tartja a homoki füvet; alig gondolná, hogy most másodhelyen virít, hogy eredetileg a hegyi növényzetből támadt s a hegyről szakadt oda. Látszólag igaza van, mert a homok növényzete, kivált a Duna meg a Tisza közt, valamint a temesvármegyei homokpusztán, egészen különvált, s az egész jelleme, valamint egyes faja is hazánk flóráját nagyon kitünteti. Sőt a hosszú idő is, a mely a homoki flóra megalakulása óta eltelt, bizonyos önállóságot kölcsönzött neki. De hogy a homoki fű meg a homoki flóra megalakulása nem olyan nagyon régi, nem is eredeti, hanem hegyszülte származék, egyenesen a Balatonmellék meg a főváros hegyein látható, kétségtelen és meggyőző nyomok igazolják. Éppen a Balaton körűi meg a pilís-szentiváni hegyen szerzett tapasztalás nyomán fogamzott meg bennem, a mit itt a termőhely megváltozásáról elmondhatok. Gyenes hegyeinek (Széktető, Faludi erdő, Szoroshad) mészsziklája éppen úgy morzsolódik szét, mint Sz.-Iváné. Számos fű, melyet hazánkban kiváló rónasági homokkedvelőnek tartunk, a Balatonnál nem a síkon és homokon, hanem a völgy kötöttebb talaján, hegyi sziklák morzsalékán, tehát eredetibb ősfészkében, pl. Gyenes körül, terem. Arról is hamar meggyőződhetünk, hogy ez a fű hegyi, sőt havasvidéki (Arabis hispida) származék, mert a mészhegy (Széktetój tetején viruló növényzet a lesodort s a hegy
